Különnyugdíjt kaphatnak a helyi önkormányzatok vezetői is

Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház kedden a helyi önkormányzatok vezetőinek különnyugdíjára vonatkozó tervezetet. A törvényjavaslat szerint a polgármesterek, alpolgármesterek, a megyei tanács elnökei és alelnökei részesülnek a speciális juttatásban.

A törvényjavaslatot 30 RMDSZ-es, a PSD-s és PNL-s képviselő és szenátor írta alá. A tervezet szerint azok az érintettek is részesülnek az öregségi nyugdíjuk mellett a kiegészítésben, akik jelenleg nyugdíjas éveiket töltik. A pótlék három teljes mandátum, vagyis 12 év önkormányzati tevékenység felett már nem növekedne. Az a vezető is megkapná a juttatást, aki fél mandátumot teljesített az önkormányzat élén.

A tervezetet a szenátusnak is el kell fogadnia ahhoz, hogy életbe léphessen.

A honatyák speciális nyugdíját még nem fogadták el

Mint arról már korábban beszámoltunk, Klaus Johannis államfő még júliusban visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a képviselők és szenátorok speciális nyugdíj-kiegészítéséről szóló törvényt, amelyet június közepén szavazott meg a kétkamarás parlament együttes ülése. A jogszabálycsomag végső szavazás előtt áll, október 6-án került fel az együttes ülés napirendi pontjai közé.  

A jogszabály parlamenti mandátumuk idejével arányos juttatásra jogosítaná fel - a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után - a honatyákat, a rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. A pótlék három teljes mandátum, vagyis 12 év parlamenti tevékenység felett már nem növekedne: a legnagyobb parlamenti nyugdíj-kiegészítés így mintegy 4000 lej lehet.

Az államfő a megfontolást kérő levelében "túlzónak és önkényesnek" minősítette az extra nyugdíjat, továbbá azt is kifogásolta, hogy azt a korrupcióért elítélt volt honatyáktól sem tagadnák meg. Johannis erőltetettnek tartja a törvény indoklásában szereplő párhuzamot, amely a bírák és ügyészek különleges nyugdíjára utal.

Szerinte az igazságszolgáltatásban dolgozók egy szakmai testület alkotnak, kiváltságos jogaik pedig egész pályafutásuk nyugdíj-hozzájárulásán alapulnak, míg a törvényhozók szabadon döntenek arról, hogy meghatározott időre vállalják a választóik képviseletével járó megkötöttségeket.

Kapcsolódók

Kimaradt?