Az újonnan alakult önálló magyar líceum jövőjéről értekeztek kedden Besztercén pedagógusok, újságírók és közéleti személyiségek. A Fehér Holló Médiaklub Egyesület szárnyai alatt tevékenykedő, önkéntes munkán alapuló Szórványtengely-mozgalom lupényi, dévai, medgyesi, nagyenyedi pedagógus-küldöttségei örömüknek adtak hangot, hogy bővült a magyar szórványoktatási paletta, és szolidaritásukról biztosították az új magyar líceum szép számban jelenlévő pedagógusait.

A szervezés terén immár komoly tapasztalatokkal rendelkező pedagógus-vendégek – iskolaigazgatók, szervezők, intézményfenntartók – jótanácsokkal halmozták el a beszterceieket, rámutatva nemcsak a buktatókra, de arra is, hogy jó menedzseléssel minden tanintézményt fel lehet virágoztatni, amennyiben a pedagógusoknak sikerül szövetségessé tenniük a szülőket, diákokat, a város magyarságát, az egyházakat és a médiát.

Szőcs Ildikó, a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója a bentlakás-fentartás gondjairól beszélt, számításokkal támasztva alá mennyibe kerül egy diák ellátása, mennyibe kerül, és honnan származik egy bentlakó ösztöndíja. Elmondta: szívesen segít stratégiák kidolgozásában, a keresztszülő-program beindításában, pályázatok megírásában és mindenben, ami egy „pályakezdő új magyar szórványlíceum” első éveiben gondként felmerülhet.

Kocsis Attila, a Dévai Téglás Gábor Líceum igazgatója a csapatmunka fontosságát emelte ki. Együtt kell dolgozni a szülőkkel, inovatívnak kell lenni, komolyan kell venni a pályázást. Az igazgató úgy vélte, a testvériskolai kacsolatok értékesek, de vigyázni kell a távolságokra, és nem szabad lebecsülni az erdélyi kapcsolat-lehetőségeket. Biztosította a besztercei pedagógusokat, mindenben rendelkezésükre áll, amennyiben a bentlakás- és iskolabusz-fenntartásban, közösségszervezésben, iratcsomó összeállításban vagy bármilyen más téren elakadnak.

Orosz Csaba, a Medgyesi Báthori István általános iskola képviselője a hosszú távon való tervezés fontosságát emelte ki, figyelmeztetve, hogy a demográfiai kimutatások felületes elemzése sok gondot okozott már az iskolaalapítások terén Erdélyben. Elmondta: a kisbuszok működtetése nem könnyű feladat, de a szülőkkel, egyházakkal, a civil szférával és városi tanáccsal való együttműködés által sok mindent meg lehet oldani. – A mi iskolánk nem a bentlakásos, hanem az ingáztatós módszert választotta, és úgy érezzük, jól döntöttünk – tette hozzá.

Benedekfi Dávid, a lupényi szórványközpont-projekt ötletgazdája a lupényi magyar ifjúság sajátos helyzetéről beszélt, olyan családokról, ahol bár kemény székelyeknek vallják magukat a szülők, a gyerekeiket román tagozatra adják. A bányászvilág alkonyát nevezte meg az egyik fontos társadalomleépítő tényezőnek. Felvázolva azokat az ötleteket, amelyekkel a helyi magyarságot ki szeretnék vezetni az egyre jobban körvonalazódó „Zsil-csődből”, elmondta: olyan szórványközpontra pályáznak, ahol a magyar és román nyelvet  mini-világnyelvként oktatják majd. Tanfolyamokat szerveznek  azoknak a magyaroknak, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak, de gazdasági előnyökben reménykedve meg szeretnének tanulni románul, illetve azoknak a románoknak akik a magyar nyelvvel ismerkednének.

Antal Attila, a Besztercei Hunyadi János Magyar Líceum igazgatója elmondta: jó érzés tapasztalni, hogy ílyen látványosan felsorakozik melléjük a romániai magyar társadalom. Két kilencedikkel szeretnének indulni, de a váratlanul felbukkanó „magyar-székely konkurrenciális helyzet” egy kicsit megkavarta a számításokat, hiszen van olyan vidéki kisiskola, ahol a nyolcadikosok háromnegyede engedett a Beszterce Naszód megyét meglátogató székelyföldi pedagógusok „csábításának”, és ott folytatja tanulmányait.

Szabó Csaba, a tanácskozás ötletgazdája elmondta: az általa készített tévériport alaposan körbejárta a „csábítás” témakörét.Minden kisiskolába elment, minden igazgatóval beszélt (négyszemközt is), minden nyolcadik osztályba bement, a gyerekek továbbtanulási terveiről teljes kimutatást készített. Ennek tükrében a következőképpen itélte meg a „magyar-székely konkurrenciális helyzetet”.

– Nem arra kell koncentrálni, hogy ki mikor és hova csábítja a környék gyerekeit, hanem arra, hogy olyan körülményeket teremtsünk nekik, hogy eszük ágába se jusson máshová iratkozni, hacsak nem szakmai okok („osztály-profíl”) miatt kényszerülnek erre. Az egész világ felgyorsulóban van, az inováció, a korszerűség alapkövetelmény már. A fiatalok élet- és gondolatmódját meg kell érteni, „együtt kell élni ezzel”, mert az egészséges versengést nem lehet írott törvényekkel betiltani. Nem a „gyöngyhalászokat” kell reggeltől estig figyelni, kukkerezni, hanem – lehetőség szerint – szövetségessé kell tenni őket. A víz meg a halak ott vannak előttünk. Halászni kell megtanulni, nem a kukkerek üvegét csiszolgatni – mondta Szabó Csaba.

Hozzátette: véleménye szerint ingyenessé kell tenni a bentlakásokat, állni kell a diákok és tanárok ingázási költségeit, be kell vezetni a modern délutáni foglalkozásokat, át kell állni a pezsgő ifjúsági élet hullámhosszára, szembe kell nézni azzal, amitől félünk:  tovább kell képeznünk magunkat, fel kell készülni a konkurrenciális helyzetekre.

 – A Besztercei  Hunyadi János Magyar Líceum megszületése lehetőség is lehet egyben arra, hogy országosan, sőt nemzetközi szinten is újra össze lehessen fogni egy ügy érdekében. Közadakozást tervez a Fehér Holló Médiaklub Egyesület. Civilként, olyan ember(ek)ként akik önkéntesen, bérmentve próbálnak közösséget építeni, meg fogunk szólítani bárkit, akiben érezzük, hogy magánemberként adakozni szeretne nemcsak az új önálló besztercei líceumnak, hanem Románia minden szórványoktatási intézményének, hogy az újonnan előállt konkurrenciális versenyben helyt tudjanak állni, hogy meg tudják mutatni értékeiket. Más szóval: támogassul őket, hogy labdába tudjanak rúgni. A meccs végét úgy sem befolyásolhatjuk – zárta a tanácskozást Szabó Csaba.

A szép számban egybegyűlt pedagógusok elfogadták a Fehér Holló Médiaklub Egyesület javaslatát, miszerint magát Orbán Viktor miniszterelnököt is kérjék meg magánemberi, azaz civil minőségében, hogy legyen a mozgalom tiszteletbeli munkatársa. A helyben megfogalmazott levelet a jelenlévők aláírták (mindenki a civil szférában betöltött foglalkozását jelölve meg), és megbízták Fehér Holló Médiaklub Egyesületet, hogy a csatolt nagyenyedi, dévai, lupényi, medgyesi és besztercei „túlélési költségvetés-vázlatokkal” együtt adják ezt át csütörtökön a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetőségének, felkérve őket hogy elemezzék az átadott iratokat, és lehetőségeik szerint továbbítsák a Miniszterelnöki Hivatalnak.

Június 25-én, csütörtökön 17 órai kezdettel a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezésében, A külhoni magyarság szórványoktatás kérdéseiről címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a Lutheránus Püspökség Argay György Gyülekezeti Termében. Meghívottak: Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Puskás Attila pedagógus, egyházügyi referens (NSKI), Bali János igazgatóhelyettes (NSKI), Veres Valér szociológus, egyetemi docens, Pozsony Ferenc professzor, néprajzkutató, a MTA külső tagja, Vetési László szórványkutató, Makkai Dénes magyarpéterfalvi református lelkész, Szabó Csaba a Fehér Holló Médiaklub Egyesület elnöke, Szilágyi Szabolcs a Kossuth Rádió munkatársa, a Kolozsvári Rádió szerkesztője, Rostás Szabolcs a Krónika újságírója.