A Magyar Ifjúsági Értekezlet képviselői szerdán adtak néhány tanácsot a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek arra, hogy miként támogathatnák a szórvány megmaradását abból a pénzből, amelyet jelenleg a szórvány eltűnését szolgáló „gyöngyhalász-akciójukra” költenek Erdélyben.

„Örülünk annak, hogy Szász Jenőéket foglalkoztatja a szórványban élő magyar gyerekek továbbtanulása, de nem megoldás a diákok Székelyföldre csábítása” – ismertette szerdán Kádár Petra a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) álláspontját a budapesti Nemzetstratégiai Kutató Intézet (NSKI) erdélyi „gyöngyhalász-akciójáról”.

A MIÉRT elnökhelyettese Balázs Botonddal, a medgyesi Madisz elnökével közösen tartott sajtóreggelit a témával kapcsolatban Kolozsváron. Utóbbi felidézte az újságíróknak azt, amiről korábban elsőként a maszol.ro számolt be részletesen: az NSKI három munkatársa sorra járja a szórványiskolákat, és arról győzködik a nyolcadikos diákok szüleit, hogy vegyenek részt az ösztöndíjprogramjukban, és írassák gyereküket valamelyik székelyudvarhelyi középiskolába.

Kádár Petra elmondta, sérelmezik, hogy a Szász Jenő budapesti intézete éppen azokkal nem egyeztetett az erdélyi akcióról, akik ismerik a magyar szórványközösségek problémáit. „Senkit, egyetlen érintett civil szervezetet, helyi közösségépítő személyt sem kérdeztek meg. Sértő, hogy Budapesten, egy íróasztal mögött döntsenek a magyar diákok sorsáról, holott közösen ki lehetne dolgozni stratégiát a szórványoktatás támogatására” – mondta a MIÉRT elnökhelyettese.

Balázs Botond arról beszélt, hogy az ösztöndíjprogramra fordított budapesti pénzt más célokra is lehetne fordítani a szórványban. Olyan eszközökre, amelyek a magyar diákokat otthonmaradásra ösztönzik. „Közös cél, hogy a magyar gyerekek magyar iskolába tanuljanak. Ezt azonban nem a szórvány kiürítésével kellene elérni. Így is sokat küzdünk a közömbösséggel, az asszimilációval, a vegyes házasságok elterjedésével, nem hiányzik, hogy külső tényezők is segítsék a szórvány eltűnését” – fogalmazott.

Mi a megoldás?

A medgyesi Madisz elnöke elmondta: a megoldás az, hogy a szórványiskolákat elérhetőbbé és vonzóbbá tegyék a magyar szülők és diákok számára, az NSKI-nak pedig az ösztöndíjprogram helyett ezt kellene anyagilag támogatnia.

Balázs szerint növelni kellene azoknak az iskolabuszoknak a számát, amelyek a szórványközpontokban lévő iskolákba szállítják a diákokat. Emellett be kellene indítani a szórványiskolákban a délutáni foglalkozást. Ez különösen a vegyes házasságban született diákok számára lenne hasznos. „Hazatér a gyerek, de nincs, aki segítsen a házi feladat elkészítésében, mert az anyuka nincs otthon, az apuka pedig román” – magyarázta.

A Madisz-elnök szerint az iskolák korszerűsítésével, tankönyvek, felszerelések vásárlásával, szabadidős tevékenységek lehetőségének megteremtésével vonzóbbá lehetne tenni a tanintézményeket. Emellett segíteni kellene a szórványban oktató pedagógusokat a továbbképzésben, a képzett tanerő ugyanis a szülő bizalmát is növeli az iskolában. „Minderre azonban pénz kell. Szász Jenőéknek a gyerekek elcsábítása helyett inkább az érintett közösségek által kigondolt stratégiát kellene támogatniuk” – mondta Balázs Botond.

És a pályaválasztás?

A maszol.ro  kérdésére Balázs elismerte: a jelenlegi állás szerint a medgyesi Báthory István Iskolában idén az alacsony diáklétszám miatt nem indul magyar kilencedik osztály, így a mostani nyolcadikosoknak románul kell folytatniuk tanulmányaikat. Ám ez szerinte még nem dőlt el. "Volt már példa arra, hogy különleges engedélyekkel létszám alatti osztályt indítottak" - jelentette ki. Hozzátette, jövőre már gond nélkül indulhatna magyar kilencedik, mert a mostani hetedikesek 13-an vannak, ám az NSKI akciója ezt meghiúsíthatja.

Szász Jenő két évvel ezelőtt, a Kárpát-medencei Képviselők Fórumán is megütközést keltett, amikor az úgynevezett gyöngyhalászmódszert is emlegette, melynek lényege a magyarságához jobban ragaszkodó, tehát „nemzetratégiailag értékes" emberek kitelepítése. Utóbb lapunknak kifejtette: a szórványkollégiumokat nem a szórványban kellene létrehozni, hanem a Székelyföldön kell működtetni. Érvei szerint ha Székelyföldön szocializálódnak a szórványban született fiatalok, akkor nem Magyarországra vagy nyugatabbra vándorolnak ki, esetleg asszimilálódnak, hanem a Székelyföldet erősítenék, ez a régió pedig a kivándorlás miatt amúgy is demográfiai utánpótlásra szorul.

Felidézte, hogy a tíz százalékban magyarok lakta Medgyesen korábban kiesett két év a magyar nyelvű líceumi oktatásban, de végül mégis sikerült indítani kilencedik osztályt 2014 szeptemberében. Szerinte a diáklétszámot úgy lehet megtartani, hogy ha még a gyerek óvodás kora előtt sikerül meggyőzni a szülőt az anyanyelvű oktatás értelméről. "Nekünk erre van egy stratégiánk: az egyházaktól megkapjuk a magyar újszülöttek listáját, és sorra felkeressük a családokat" - részletezte Balázs Botond.

Arra a felvetésünkre, miszerint az NSKI azzal érvel, hogy a szórványban a magyar diákoknak nem adatik meg a tudatos pályaválasztás lehetősége, mert nem válogathatnak különboző profilú osztályok között, a Madisz elnöke elmondta: medgyesi iskolában is a szülők véleményére alapozva döntöttek a környezetvédelmi szak mellett a kilencedik osztály indításakor. "Ilyen profilú osztályt elvégezve reál és humán egyetemre is mehetnek a diákok" - magyarázta.

Újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy mivel az NSKI sem keresett meg senkit, a MIÉRT sem fordult hivatalosan az intézethez a sajtóreggelin felvetett problémákkal. "A sajtó útján üzenünk Szász Jenőéknek" - jelentette ki.