Flekkenváros-e Marosvásárhely? Erről beszélgetett csütörtök este egy húsz-harminc személyből álló baráti társaság a Ballada nevű kisvendéglőben, Ábrám Noémi szervezésében.

Felvezetőként a város múltjáról, annak néhány érdekességéről Sebestyén Mihály történész beszélt, felidézve azt, hogy Marosvásárhely polgárai száz-százötven évvel ezelőtt mivel töltötték szabadidejüket, milyen kulturális igényeik voltak, hová jártak szórakozni, mire áldoztak időt és pénzt, hogy munkás hétköznapjaik közé néhány színesebb, szórakoztatóbb vasár-, vagy ünnepnapot iktassanak.

Volt egy kaszinó a városban (1838), ahová leginkább kártyázni jártak az emberek. Voltak vendéglők, ahol jókat ettek. Színház nagyon sokáig nem létezett, vendégtruppokat fogadtak, a kolozsvári színház jött el miniévadokat tartani. Színházba főleg a jómódúak jártak, a kereskedők, tanárok, mészárosok, ügyvédek és más gazdag emberek engedhették meg maguknak, hogy színházjegyet vásároljanak. Valakinek támadt egy nagyszerű ötlete: vásárolt egy lemezjátszót, lemezeket hozatott és szombat esténként táncos mulatságra hívta a polgárokat. Marosvásárhelynek nem volt jelentős számú nagypolgársága, csak kispolgárokkal, mesteremberekkel büszkélkedhetett, de hát a város sem volt nagyváros.

Elhangzott Bernády neve, a városépítő polgármesteré, aki Cifra palotát építtetett könyvtárral, képtárral, zene- és festőiskolával, hangversenyteremmel. És elhangzott az is, hogy mi minden van ma Vásárhelyen, ami a művelődést szolgálja, a kultúrát hirdeti: nemzeti színház, színi főiskola, magánszínház, bábszínház és alternatív színházak, filharmónia, művészegyüttes, iskolák, művészeti oktatás gimnáziumi- és felsőbb szinten, egyetemek, múzeum, könyvtár, a Teleki Téka, folyóiratok, kisebb kulturális központok, számos könyvbemutató, kiállításmegnyitó, színházi előadás, szimfonikus hangverseny, jazz-koncert, irodalmi-, történelmi-, művelődéstörténeti előadások, író-olvasó találkozók, irodalmi estek, beszélgetések, tanácskozások, konferenciák, sok kultúrkocsma, sok hely, ahol a kultúrát művelni lehet, beszélgetni lehet róla, élvezni lehet azt.

Egy-egy délután a kultúrafogyasztónak döntenie kell, hogy mit válasszon a gazdag kínálatból. Csütörtökön a késő délutáni és esti órákban például egy történelmi előadás várta az érdeklődőket a középkori Magyar Királyságról a Bernády Házban, Hobo-koncert a Nemzeti Színház Underground-termében, Erdélyi humorfesztivál gálaműsor a Maros Művészegyüttes nagytermében, vokálszimfonikus hangverseny a Kultúrpalota nagytermében, népballada-est a Spectrum Színházban.

Az est második részében a jelenlevők osztották meg vásárhelyi és Vásárhelyhez kapcsolódó élményeiket, életérzéseiket, mondták el azt, hogy miért szeretik a várost, illetve melyek azok a sajátosságai, amiket nem szeretnek, beszéltek arról, hogy miért maradtak itt, miért jöttek ide, mennyit változott és miben Marosvásárhely az utóbbi években-évtizedekben.