Klaus Johannis „nagyon sokat köszönhet” a focinak, mert a korrupciós ügyeket elsőként a sportlapok tematizálták, előkészítve a talajt a jelenlegi államfő megválasztásának – véli Péter László. A kolozsvári szociológus szerda este az Erdélyi Múzeum Egyesület szervezésében a fociról mint új politikai eszközről tartott előadást. 

Péter László „fociológiával” foglalkozó könyvének írását két éve kezdte el, és hamarosan meg fogja jelentetni. Előadásában a futball politikai eszközként való megjelenéséről beszélt. Kifejtette, a labdarúgásról való beszédmód alternatív nyilvánosságot jelent, véleménye szerint a sportlapok cikkírói olyan jelenségeket kapcsoltak a focihoz, amelyek a társadalomról szólnak.

Kitért arra, hogy néhány olyan téma létezik, amely a futball szociológiájában felszínre kerül: hatalom, állam viszonya, a szurkolói erőszak és konfliktus kérdése, a maszkulinitás, gender-kérdés, az egyenlőtlenség, rasszizmus, a kollektív identitás jelensége, és persze a média és futball viszonya.

A politikus és foci viszonya számos szempontból megjelenik: a klub himnuszának eléneklése fontos, ez szerepet játszik az identitásteremtésben, a közösségek integrációjában. Azzal ugyanakkor, hogy tömegeket szórakoztatnak, finoman lehet kontrollálni a társadalmat, el lehet vonni a figyelmet ezáltal fontos kérdésekről. Egyfajta „idomító” szerepe is van, szabályokra tanít meg például gyerekeket, de a közegészségügy és életminőség, régen pedig harcászati felkészítő szempontjából is fontos szerepet játszik, játszott a sport – hangzott el.

A nacionalizmus és patriotizmus kérdéskörét jól lehet kultiválni a sporton keresztül. "Amikor a mi színeinkben győznek vagy veszítenek, kollektív örömöt vagy tragédiát élünk át" – fogalmazott a szociológus. Kitért arra is, a sporton kívül ma nincs sehol nincs nemi szegregáció.

Kifejtette, a sport lehetőséget ad arra, hogy a különböző társadalmi csoportok a hatalommal való szembenállásukat legalább a médián keresztül megjeleníthessék; a társadalom sporteseményeken keresztül képes alternatív identitást, projektet láttatni, legyen szó például automomistákról vagy transzilvanistákról – magyarázta.

Több a negatív tartalom

A szociológus elemezte azt is, hogy bizonyos sportlapokban milyen fogalmak jelentek meg legsűrűbben: például a pénz, tisztesség, emberség, probléma, de Kolozsvár neve is felbukkan. Kimutatta, a negatív tartalmú szavak többségben vannak a pozitívokhoz képest, de nem minden lap esetében.

Az öt év alatt elemzett, több mint háromezer cikk alapján kijelenthető: a nagyobb társadalmi hatások nem mozdították ki a tartalmakat, meglehetősen homogén és kritikus szövegek íródtak mindvégig. Véleménye szerint azért, mert a politikai elittel és a központi szereplőkkel, elitekkel szembenálló attitűdről van szó.

Előadását azzal zárta, véleménye szerint Klaus Johannis „nagyon sokat köszönhet” a focinak, mert a korrupciós ügyeket elsőként a sportlapok tematizálták, és lendítették át egy olyan ponton, hogy így „előkészítsék a talajt” a témák felvezetésével a jelenlegi államfő megválasztásának.