Aggódik a Gyulafehérvári Caritas munkaközössége, az állam megvonta a gyermekeknek és fiataloknak szánt szociális programok támogatását. A szervezet most a civil összefogásban, az önkormányzatok pozitív hozzállásában, sikeres külföldi pályázatokban reménykedik.

Az öregektől, az otthoni beteggondozástól nem vonta meg a támogatást az állam, talán mert akkor neki kellene gondoskodnia teljes egészében a társadalom előregedő, betegeskedő rétegéről – hangzott el a keddi sajtótájékoztatón Marosvásárhelyen. A gyerekek és fiatalok fejlesztése, gondozása viszont úgy tűnik, kevésbé fontos az állam számára, ugyanis az idén nem juttat pénzt ezekre a szociális programokra  – tájékoztattak az illetékesek. 

Ludescher László igazgató, Mezei Borbála, a korai fejlesztő program vezetője és Récsei Szilárd, a családsegítő szolgálat irányítója számolt be az újságíróknak arról, hogy mekkora terhet jelent a Caritas számára az állami támogatás megvonása. A támogatás 2013-ban 1,4 millió lejről tavaly 800 ezer lejre csökkent, 2015-ben pedig 120 ezerre. Ez elsősorban a szakemberek havi fizetését érinti, az öt megyében dolgozó 150 tagú csapatból 75 személyt – mondta a maszol.ro-nak az igazgató. 

A Maros, Hargita, Kovászna, Fehér és Hunyad megyében működő szociális programokat az anyagi nehézségek ellenére sem fogják megszüntetni, de a szolgáltatásokért sem akarnak nagyobb hozzájárulást igényelni – hangzott el a sajtótájékoztatón. Vannak olyan vidéken élő családok, akik igénybe veszik a Caritas szolgáltatásait, és akik alig élnek egyik napról a másikra. Ezeket a családokat nem terhelhetik meg. „Ha ezt az elvünket feladjuk, akkor a nevünket is meg kellene változtatnunk” – hangsúlyozta Ludescher László. 

A közhasznú feladatokat ellátó szervezet a 34/1998-as törvény értelmében évek óta pályázik működési költségeinek részbeni fedezésére. 2013-ig a kért támogatási összegeket nagyjából meg is kapta, amelyek a különféle szociális programok teljes működési költségeinek 24-55%-át tették ki. Ez azt jelentette, hogy erre, mint biztos forrásra, lehetett tervezni, építeni, a szociális szolgáltatásokat fenntartani, sőt fejleszteni.  A helyzet a tavalyi évtől változott meg, amikor minden szakmai vagy adminisztratív indoklás nélkül több pályázatot is elutasították, az állami szubvenciót csökkentették. 

„Fontos számunkra, hogy olyan programokat is fenntartsunk, amely nem csak az akut szociális problémákat kezelik, hanem megelőzik azokat. Az azonnali szükségletek ellátása pillanatnyilag megoldja a szükséget szenvedők gondjait, de ettől még a szociális problémák megmaradnak: az, aki a segítséget kapta, függővé válik, és nem tud kitörni abból az állapotból, amiben van. Szociális gond az is, hogy gyermeknek, fiatalnak, fogyatékkal élőnek, idősnek nincs meg a lehetősége, hogy ugyanolyan bánásmódban részesüljön, mint jobb módban élő kortársai. Ezért nyújt szervezetünk olyan programokat a gyermekek és fiatalok számára, amely a hosszútávú felzárkóztatást hivatottak szolgálni, amely most úgy tűnik, hogy a román állam számára nem jelent prioritást” – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A Caritas munkatársai, gyógypedagógusok, szociális munkások, pszichológusok ezek után pénzforrások keresésére fordítják energiájuk egy részét – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy nem ez lenne a feladatuk. Ahhoz, hogy továbbra is működhessenek a programok, az önkormányzatoktól várnak nagyobb segítséget. De számítanak a vállalkozói szférára, a külföldi partnerekre, a norvég és svájci alapokra. A lakosság adójának két százaléka is fontos bevételi forrás, ezért ennek megszerzésére is hangsúlyt fektetnek.