A túlzott plasztikáztatás már nem egy elrettentő példáját lehetett látni a neten és magazinokban. Egyes körökben már inkább az lesz a kérdés ki nem csináltatta meg valamijét. Ugyanakkor a szörnyülködésen és az egy perc hírhedtségen túl van, akik számára valóban tragédiát jelent a kozmetikai műtétőrület – írja a Kívül tágasabb blog.

Az őrület, úgy tűnik, a Távol-Keletet is egyre inkább a hatalmába keríti. A BBC összeállítása szerint Szöulban lépten-nyomon ilyen plakátokba, hirdetésekbe lehet botlani és igen sokan engednek is a csábításnak. Ráadásul a társított üzenet gyakran az, hogy a kés alól kikerülve nő az önbizalom, és mennyivel könnyebb lesz megtalálni a boldogságot is. Nemegyszer tinédzser lányok kapják szüleiktől ajándékba a „szemkerekítő” műtétet, amelynek a lényege, hogy kevésbé ázsiai legyen a szemforma.

Az elrontott műtétek nyomán egyre több per indul Dél-Koreában az orvosok ellen. Sokakra egyáltalán nem az az eredmény „tekint vissza” gyakran szó szerint a tükörből, amit eredetileg elképzeltek. Volt olyan, akinek az arcán 15 műtétet hajtottak végre, nagyjából 6.7 millió forint értékben.

A probléma persze ott van, hogy a műtétek olyan komoly bevételt jelentenek az orvosoknak, hogy sokan olyanok is rárepültek az iparágra, akiknek egyébként nem sok közük van a plasztikához, és nemhogy lebeszélnék a betegeket a számukra nem előnyös beavatkozásokról, hanem inkább még „háromra” rábeszélik őket. Az is kiderült bizonyos esetekben, hogy az előtte-utána fotókat pedig manipulálták. A helyi plasztikai sebészek társasága már lépéseket sürgetett, szigorúbb szabályozást az ügyben.

Egy felmérés szerint, amit ezer ügyfél körében végeztek, a megkérdezettek 70 százaléka már végeztetett magán valamilyen plasztikai műtétet, hogy javítson a megjelenésén. Ezen belül az emberek 14.5 százaléka ezt kifejezetten a munkahelytalálás és az előléptetés érdekében teszi. Közel 68 százalék átesett „szemkerekítő” műtéten és az összes válaszadó harmada elégedetlen volt a műtéti eredménnyel. Persze az orvosok oldaláról egyértelműen szükség lenne valóban szakmai hozzáállásra, önkorlátozásra, ugyanakkor a páciensek oldaláról sem lenne hátrány az önkontroll, ugyanis a plasztika akár addikcióvá is válhat.