Péntek délután készül elfogadni a kormány a jövő évi költségvetés korábban már nyilvánosságra hozott tervezetét, amely utána a parlamentbe kerül. A büdzsét 4,42 lejes euró-árfolyammal dolgozták ki, a tervezett gazdasági növekedés 2,5 százalékos.

Részleges munkanélküliség

A kormány úgy véli, a belső fogyasztás lesz jövőre a gazdasági fejlődés hajtóereje. A gazdasági tevékenység növekedése elsősorban a magas exportképességű iparágak kifejlesztésével, az összes területek infrastruktúráját biztosítani képes építkezési szektor tevékenységének fokozásával valamint a szolgáltatások magasabb szintre történő emelésével érhető el – hangsúlyozza a költségvetést kísérő kormányjelentés.

A büdzsében újdonságként jelenik meg a részleges munkanélküliség fogalmának bevezetése. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkanélküli segély folyósítható lesz a részidős munkaidőben elért jövedelem mellett is. A kormány ugyanakkor minden eszközzel azon lesz, hogy megakadályozza a „szürkeállomány” exportját.

A munkaerő-piacon egyébként a parlament elé kerülő dokumentum a társadalombiztosítás területén bevezetendő biztosítási kártya segítségével 18 százalékig csökkenteni kívánja a munkaadó adminisztratív költségeit. Egyszersmind a munkanélküliség további csökkentését irányozza elő, meghatározott célcsoportokkal. Ezek között lesznek a 15 és 25 év közötti fiatalok, az 50 és 60 év közötti munkavállalók, a nők, a szakképzetlen munkások, a hátrányos helyzetű személyek, a nemzeti kisebbségek – közülük pedig elsősorban a roma kisebbség tagjai.

Ugyancsak a munkanélküliség csökkentése a fő célja annak az intézkedésnek is, amelynek megfelelően „szociális gazdaságot”, „szociális vállalatokat” hoznak létre, azáltal, hogy helyi szinteken új munkahelyeket, új szociális szolgáltatásokat teremtenek.

A kormány szubvencionálni kívánja mindazokat a vállalkozókat, akik olyan munkanélkülieket alkalmaznak, akik öt év leforgásán belül kérhetik előzetes vagy rendes nyugdíjaztatásukat.

Támogatások, segélyek, nyugdíjak

A munkába álló foglalkozás nélküliek számára a kormány megteremti annak a lehetőségét, hogy bérüket a korábbi munkanélküliségi segély 30 százalékának megfelelő összeggel egészítsék ki. Ezen kívül beilleszkedési jutalékot is fizetnek mindazoknak a 16 éven aluli fiataloknak, akik iskoláik illetve a szakoktatás elvégzését követően, rendes munkaprogramban 12 hónapot meghaladó szerződéssel munkába állnak. Egy éven keresztül az állami költségvetésből finanszírozzák egyebek között az oktatási intézmények végzettjeit, a 45 éven felüli munkanélkülieket illetve a fogyatékosokat alkalmazó, meghatározatlan munkaidőre meghirdetett állásokat.

A nyugdíjakat az inflációs rátának illetve a bruttó kereset reálnövekedésének 50 százalékának megfelelő összeggel minden évben kipótolják, 2015-tól egyben 5 százalékkal növelik a nyugdíjpont értékét, amely 790,7 lejről eléri majd a 830,2 lejt. Ugyanakkor a mezőgazdasági dolgozók bevonásával megnövelik az egységes nyugdíjrendszerhez hozzájárulók létszámát.

A társadalombiztosítás esetében 42 lejjel megemelik a minden gyermekek után járó segélyeket, továbbá 16 százalékkal nő a fogyatékosok havi segélye.

Újabb sztrádák, bővülő metróhálózat

A költségvetés jelentős beruházásokat utal ki az infrastruktúra fejlesztése érdekében is. Ezek szerint folytatják a munkálatokat a Nagylak-Arad-Bukarest közötti, valamint az észak-erdélyi autópályán. A Brassó-Predeal-Comarnic sztrádaszakasz megépítésével egészül ki a Bukarest-Ploiesti-Brassó autópálya, a Bukarest-Ploiesti-Foksány-Bákó-Paşcani sztrádaszakasszal pedig beindul a IX. páneurópai sztráda megépítése. Egyben hozzálátnak majd a Dél-Bukarest-Alexandria-Craiova-Turnu Severin-Temesvár autópálya tervének kivitelezéséhez.

A vasúti szállítást illetően korszerűsítik a Kürtös-Arad-Piski-Segesvár-Brassó útvonalat, 30 vasúti állomást újítanak fel, megépül a Vâlcele-Râmnicu Vălcea útvonal. A bukaresti közszállításban elkészül az 1 Mai-Laminorului-Lac Străulesti, továbbá a Drumul Taberei-Universitate-Pantelimon, valamint az 1 Mai-Otopeni metróvonal.

A kormányfő korábban elmondta: a költségvetés kiadása 238 milliárd lej (53,5 milliárd euró) lesz, a bevétel 225 milliárd lej (50,6 milliárd euró), a deficit pedig 13 milliárd lej (2,9 milliárd euró). Leszögezte, hogy a költségvetés-tervezet szerint 2015-ben nem lesznek adó- és illetékemelések. Az ipari létesítményekre kivetetett 1,5 százalékos, úgynevezett "oszlopadót" viszont 1 százalékra csökkentik január 1-től. A kormány a teljes ellátású turisztikai csomagok esetében 9 százalékos kedvezményes áruforgalmi adót (áfa) vezet be a jelenlegi 24 százalékos általános áfa helyett.

Ígéretek – és valóság

A választási kampány alkalmával a kormány ígérete szerint emelték volna a béreket is – Rovana Plumb munkaügyi miniszter „méltó fizetéseket” ígért 2015. január elsejétől minden közalkalmazott számára.

Ehhez képest a jelenlegi költségvetésben befagyasztják a közalkalmazottak bérét. Kivételt csak a tanárok képeznek, akiknek fizetését két lépcsőben emelik, márciusig 5, szeptemberig ugyancsak 5 százalékkal (igaz, csak „bizonyos feltételek között”), valamint az egészségügyi dolgozók. A kormány jövőre sem engedélyezi a prémiumokat, az ebédjegyeket valamint a szabadságkor járó különjuttatásokat, a túlórákért pedig nem pénz, hanem szabadnap járnak.

A kormány, de maga Victor Ponta miniszterelnök elnökválasztási kampánya alkalmával is hangsúlyozta, hogy korrekt módon ítélkező, politikai befolyástól mentes, független igazságszolgáltatást akar. A miniszterelnök az igazságszolgáltatási intézmények megszilárdítását, a korrupció ellen küzdelem fokozását ígérte.

A költségvetés szerint azonban az igazságügyi tárca 2015-ben kevesebb pénzt kap, mind idén, csökkentik továbbá a Legfelső Semmitőszék és az Alkotmánybíróság költségvetését. Igaz, a népügyvéd költségvetése megnő.

Nem kapnak mézet az iskolások

Victor Ponta nyilatkozataiban fontos szerepet tulajdonított az ifjúságnak és úgy vélte, a román államnak mindent meg kell tennie azért, hogy a fiatalok európai körülmények között élhessenek. A miniszterelnök felesége, Daciana Sarbu európai parlamenti képviselő pedig gyermek-egészségügyi európai stratégia kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól.

A kormány azonban a 2015-ös iskolaévben azonban felfüggeszti a programot, miszerint táplálék-kiegészítőként mézet kaptak volna az iskolások. Egyben jövő év végéig ismét elhalasztják a kisjövedelmű családok óvodáskorú gyermekei után járó oktatási segélyjegyszelvények bevezetését. Egyszersmind jövőre sem folyósítják az újszülöttek számára megígért, 500 eurós oktatási segélyt, amire pedig törvény kötelezné a kormányt.