A kormány megkezdte tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalap és az Európa Bizottság küldöttségével a 2015. évi költségvetésről. A Ponta-kormány a bruttó nemzeti össztermék 2-2,1 százalékát elérő hiánnyal számol, ami 0,6-0,7 százalékkal több az előre betervezettnél.

Szorongatott helyzetben Ponték

A kormány igen szorongatott helyzetben van. Egyrészt tiszteletben kell tartania európai uniós kötelezettségeit – ami nagyrészt megszorító intézkedésekkel is jár –, másrészt viszont eleget kell tennie választási ígéreteinek, illetve folytatnia kell a megszorítások feloldására elkezdett politikáját.

Victor Ponta korábban abban reménykedett, hogy megnyeri az államfőválasztást, így más miniszterelnöknek (és kormánynak) kell majd teljesítenie a nyugdíj- és a minimálbér emelésére, más szociális könnyítésekre tett választási ígéreteit.

Minden jel szerint a Nemzetközi Valutaalappal történő tárgyalásokat követően a 2015. évi költségvetést december 10-én a parlament elé terjesztik, ugyanakkor pedig nyilvános vitára bocsátják majd. A jogszabály 9-10 nappal később véglegessé válhat.

A tervezet megtárgyalása előtt a miniszterelnök felkérte a pénzügyi tárca volt államtitkárát, a központi jegybank igazgató tanácsának tagját, Gheorghe Gherghinát, támogassa a költségvetés kidolgozásánál Darius Valcov megbízott költségvetési minisztert.

A kormány által jóváhagyott kiadások valamint a választási ígéretek nyomán jelentős pénzalapokra lenne szükség a következő esztendőben a hiányok betöméséhez.  Az Európai Unió óvatos becslésének megfelelően legkevesebb 10 milliárd lejre lenne szükség, a Pénzügyi Tanács elnöke, Ionut Dumitru azonban 15-17 milliárd lejről beszél.

A Pénzügyi Paktumban tett vállalásainak megfelelően a román kormánynak a társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékos csökkentése érdekében 5 milliárd lejt kellene előteremtenie. A nyugdíjak öt százalékos emeléséhez 2,7 milliárd lejre lenne szükség, az oszlopadó csökkentésére tett ígéret pedig másfélmilliárd lejébe kerülne a költségvetésnek az egészségügyi dolgozók béremelése pedig 270 millió lejbe kerülne.

Romániának ugyanakkor a bruttó nemzeti össztermék 2 százalékára kell növelnie katonai kiadásait – ezt az ország NATO-tagsága teszi kötelezővé.

Darius Valcov ígérete

Ionut Dumitru szerint e kormánynak mindenekelőtt jelentősen javítania kell az adók beszedését, felszámolva a „fiskális kiskapukat”. Jóllehet Ioana Petrescu pénzügyminiszter a pénzügyek áttekinthetőségéről beszél, sem a vállalatok, sem a lakosság jóformán semmit sem tud a jövedéki adókról, a természeti kincsek kitermelésének megadóztatásáról. Az euró lejárfolyama október elsején kisebb volt, mint egy évvel korábban, a pénzügyi tárcavezető szerint azonban a jövedéki adókat mégis 4,73 lejes eurós árfolyamon állapítanák meg.

Ioana Petrescu „munkacsoportot” hozott létre a jövedéki adó kiszámítása céljából, mivel a jelenlegi árfolyamon számolva jelentősen csökkennének a bevételek. A tervek között felmerült az is, hogy a jövedéki adónál nem veszik számításba az euró-lej árfolyamot, azt közvetlenül lejben határoznák meg.

A kőolaj- és földgáztartalékok kitermelésének megadóztatása még szintén nem eldöntött tény. A jutalékrendszer az idei év végén lejár, miután tíz esztendeig nem lehetett hozzányúlni a Petrom privatizálása miatt.

A pénzügyminisztérium egyik „munkadokumentuma” szerint a jelenlegi 16 százalékos egységes adókulcs helyett a jövőben a jövedelmekre, nagyságuktól függően 15, 25 és 35 százalékos adót rónának ki, a helyi illetékeket ugyanakkor 25 százalékkal megnövelnék.

Jó hír viszont, hogy – Darius Valcov ígérete szerint – a következő évben nem lesz adóemelés, illetve a hozzáadott értékadót bizonyos termékek esetében mérsékelni fogják, a kormány ugyanakkor további adókönnyítéseket tervez.

A legnagyobb költségvetés

Románia egyébként a jövő évben az utóbbi huszonöt esztendő legnagyobb költségvetésével rendelkezik majd, amennyiben a bevételek elérik a bruttó nemzeti össztermék 33 százalékát. Ez korántsem lehetetlen feladat, hiszen a költségvetési bevételek általában e százalék körül mozognak. Románia bruttó nemzeti összterméke – az Országos Előrejelzési Bizottság szerint – megközelíti a 710 milliárd lejt, így tehát a költségvetés 235-240 milliárd lej közötti rekordszintet érhet el.

Az Országos Előrejelzési Bizottság adatai szerint az euró árfolyama jövőre átlagosan 4,42 lej lesz majd, az éves infláció pedig nem haladja túl a 2,2 százalékot. A gazdasági átlagfizetés 1733 lej lesz, a munkanélküliségi ráta hét százalék alatt marad, 6,9 százalékot jeleznek előre, a gazdasági fejlődés szintje pedig 2,5 százalékos lesz. 

Az idei év vonatkozásában a bruttó nemzeti össztermék 674 milliárd lej körül alakul, az euró átlagos árfolyama pedig 4,44 lej lesz. Az idei infláció viszont alacsonyabb lesz, a jövő évinél, előrejelzések szerint nem lépi túl az 1,2 százalékot. Az átlagbér 1660 lejt ért el, a munkanélküliség 7,1 százalékos, a gazdasági fejlődés pedig várhatóan 2,6 százalék lesz.