A MIÉRT Szórványkonferencia november 8-ai, délutáni panelében Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének vezetője a szórvány témáját, a nagyvárosi szórvány helyzetét elméleti megközelítésben, több nézőpontból tárgyalta. Moderátor Borzási Sarolta volt.

„A szórvány kifejezésre nem csupán egyetlen definíció létezik, mivel többféle szemszögből vizsgálhatjuk a témát” – hangsúlyozta Horváth István, továbbá elmondta, a klasszikus szórványfogalom egyféle szórványpolitikát igényel, mivel elsősorban olyan objektív élethelyzetre utal, amelyben az emberek nincsenek számban elegendően ahhoz, hogy bizonyos intézményeket működtetni tudjanak, és más alternatívák erre nem léteznek a magas költségek miatt. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviselője rámutatott, nagyvárosokban, ahol az intézményes lefedettség ugyan nagy, teljesen más tényezők jelennek meg: személyi hálózatok kialakulása, vegyes házasságok kérdése kerül középpontba.

A szociológus beszámolt a hallgatóságnak azokról a kutatásokról, amelyeket az utóbbi időben végeztek a kutatóintézettel. Többek között a nyelvi újratermelés kockázatát vizsgálták, azt, hogy a jövő generációk képviselői milyen eséllyel fognak jól beszélni magyarul, illetve mekkora az esélye, hogy például a szórványban élők gyerekek anyanyelvi szintű magyar nyelvtudása sérül. „A kutatáshoz figyelembe kellett vennünk, milyen fajta nyelvhasználati szokások uralkodnak a családon belül és kívül” – tette hozzá.

Horváth István megjegyezte, ezek a kutatások közelebb visznek bennünket a szórványt érintő problémák világosabb megértéséhez, és a számok segítségével a szórványosodás fogalma mennyiségileg is jól megragadhatóvá válik.

A 2014-es MIÉRT Szórványkonferencia november 7-9. között zajlott Kalotaszentkirályon, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) szervezésében. A konferencia partnere az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Communitas Alapítvány.