banner_XeiDH3Xk_970x250 (2).gif
banner_7ckyC6Ch_kuk szamok maszol webbanner 300x250.gif

Băsescu törvényekkel felvértezve ment neki Meleșcanunak

Különböző jogszabályok cikkelyeivel és az alkotmány előírásaival támasztotta alá szerda esti sajtónyilatkozatban az államfő, hogy szerinte miért nem szegte meg a törvényt, amikor felfedte Victor Ponta kormányfő állítólagos titkosügynöki múltját.

Traian Băsescu ugyanakkor azzal vádolta meg Teodor Meleșcanut, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatóját és elnökjelöltet, hogy félretájékoztatta a közvéleményt, amikor azt állította: korábban az államfő elkérte tőle a SIE titkos ügynökeinek listáját.

Ezt Băsescu úgy bizonyította, hogy közzétette a SIE-nek küldött hivatalos átiratát, amelyből kiderül: valóban nem az ügynöklistát kérte az akkor még Meleșcanu vezette intézménytől 2013 novemberében, hanem azoknak a kormánytagoknak a névsorát, akik a külföldi hírszerzésnél dolgoztak vagy dolgoznak.

Ezt az információt az államfő szerint Meleșcanunak kötelessége lett volna átadni az elnöki hivatalnak. A SIE vezetője ezt az intézmény működését szabályozó törvény 10. cikkelyére hivatkozva tagadta meg. Sajtónyilatkozatában Băsescu idézte ezt a paragrafust, amelyből kiderült: a tiltás csupán a SIE információforrásainak, nem a volt ügynökeinek a megnevezésére vonatkozik. A volt ügynökök listáját szerinte csak Victor Ponta ügynökmúltjának leplezése érdekében, egy szabálytalan kormányhatározattal titkosították

Az államfő szerint ez a kormányhatározatot a Legfelső Védelmi Tanácsot (CSAT) megkerülve fogadta el a Ponta-kabinet. Ez erősítette benne a gyanút a miniszterelnök múltjával kapcsolatban. Băsescu ez esetben is törvénycikkelyekre hivatkozva bizonyította, hogy a kormány törvénytelenül járt el.

Az államfő idézte a tikosított adatok védelméről szóló 2002/182-es törvényt. Kiemelte azt a cikkelyt, amely szerint mentesülnek a védettség alól a közérdekű, illetve az alkotmányszegést bizonyító információk.

"Ez közérdekű információ"

Băsescu azt hangoztatta: a miniszterelnök titkosszolgálati múltja szerinte igenis közérdekű információ. Emellett a volt ügyész kormányfő alkotmányt is szegett, ugyanis az alaptörvény tiltja a bíráknak és ügyészeknek, hogy a titkosszolgálatoknak – vagy bármilyen más intézménynek az egyetemeken kívül – is dolgozzanak. Băsescu az alkotmány 80. cikkelyével indokolta, hogy miért érezte szükségét Ponta állítólagos titkosszolgálati múltja felfedésének. E szerint az elnök őrködik az állami intézmények működése fölött. 

Az államfő a következtetést is levonta: szerinte nem csak a miniszterelnök, hanem a SIE is megsértette az alkotmány összeférhetetlenségi előírásait, amikor 1997-ben (az elnök állítása szerint) beszervezte az akkor ügyészként dolgozó Victor Pontát. Ugyanakor a politikai játszmákba való beavatkozással vádolta meg a SIE ideiglenes vezetését, illetve volt igazgatóját, és kijelentette: meg kell erősíteni a titkosszolgálatok felügyeletét, mert azok "visszaélésre hajlamosak".  Az elnök egyszerű "karrieristának" nevezte Pontát, aki szerinte csak azért lépett be 27 évesen a SIE-hez, hogy külföldi rendezvényekre utazhasson.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?