Az államelnök-választás második számú esélyese, Klaus Johannis "jó román hazafinak" vallja magát.  A Jól végzett munka Romániája című választási programjában a szász politikus hadat üzen a balkanizmusnak, ám a nemzeti kisebbségeket még csak meg sem említi kampánya alapdokumentumában.

Hadüzenet a balkanizmusnak

Politikai megfigyelők a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjének programot elemezve elsősorban azt állapították meg, hogy Klaus Johannis hadat üzen a román politizálást jellemző balkanizmusnak. Anélkül, hogy programjában felsorakoztatná a Nagyszeben polgármesterként elért érdemeit – ezek szerinte maguktól értetődnek –, a szövegből kiérződik a romániai fejetlenségnek véget vetni kívánó, jó szász gazda mentalitása, aki szabadulni akar a román politikusokra jellemző szóvirágoktól, a fedezet nélküli ígérgetésektől. A beszédet értékelő politológusok szerint azonban kérdéses, hogy mindez elegendő lesz-e majd a győzelméhez.

Klaus Johannis programjának érdeme, hogy világosan, mindenki által érthető egyszerű szavakkal, körmondatok és nagyrészt jelszavak nélkül fogalmazza meg terveit, elképzeléseit, és az elérhető eredményekre, gyakorlati megoldásokra összpontosít. Ahogyan Victor Ponta elnökválasztási programját a románságra való büszkeségre alapozta, úgy Klaus Johannis a jól végzett munkát dicséri szövegében.

Bűnbakok: a politikusok

Klaus Johannis az ország jelenlegi, tűrhetetlen helyzete kapcsán úgy véli, Romániában 1989 óta amit egy kormány felépített, azt a következő kormány tönkretette. A 25 év alatt elkövetett hibák miatt a bűnbakot minden alkalommal a politikusokban találja meg, akiket mostanság Traian Băsescu és Victor Ponta testesít meg. Arról azonban mintha kissé megfeledkezne, hogy maga is politikus, két olyan párt – a demokrata liberálisok és a nemzeti liberálisok – jelöltje, amely maga is derekasan kivette részét az ország tönkretételéből.

Azt sem titkolja, hogy a román állampolgárok mentalitásában meggyökerezett az, hogy – ha külföldön be is tartják a törvényeket –, Romániában azonnal megszegnek minden jogszabályt, mert „Romániában minden másképpen megy”. Egyben úgy véli, az országot a csendes, hallgatag, de cselekvő állampolgárok vihetik majd előbbre.

Milyen lenne elnökként Johannis?

Klaus Johannis keményen támadja mind Traian Basescu államfőt, mind legnagyobb ellenfelét, Victor Ponta miniszterelnököt, hogy ezzel is kiemelje az általa javasolt államfőmodellt. Románia új elnökének szerinte a szolidáris és békés társadalom értelmében tartózkodnia kell a konfliktusok gerjesztésétől, a gyűlölködéstől és a botrányoktól. Az értékközpontú társadalom élén, amelyben az embereket érdemeik alapján ítélik meg, nem állhat a szakértelmet nélkülöző bábelnök.

 Ezért Klaus Johannis ígéretének megfelelően az egyensúlyra törekvő, a közvetítői szerepet felvállaló és integráló politikus szeretne lenni. Az államfő nem lehet „sem játékos, sem egyszerű néző”, „el kell szakadnia a rutin, a tartalom nélküli és az ország jövőjéhez hozzá nem járuló apró érdekek háttérzajától és rendkívül szigorúan kell fellépnie a jogállamiságtól való kisiklásokkal, a politikusok túlzásaival, a nemzeti érdekek megszegésével szemben”.

Klaus Johannis programján érződik, hogy szerzője vidéki városból érkezett. Olyan gyakorlati megoldásokat sugall, amelyek arra vallanak, hogy jól ismeri a „Központ” kapzsiságát, azt, hogy a pénzek javarészét Bukarest nyúlja le. Ezért egyik javaslata olyan törvénymódosításra vonatkozik, amely lehetővé tenné, hogy a központi költségvetést megillető termelési járandóságok egy részét a helyi közösségek kapják meg, mi több, azokból az érintetett kitermelési zónák tulajdonosai is kapjanak, ahogyan az például az Egyesült Államokban történik.

A kisebbségekről semmi

Akárcsak Victor Ponta elnökválasztási programjában, Klaus Johannis egyetlen szót sem szól a nemzeti kisebbségekről, sem a német, sem a magyar sem pedig a roma közösségről, holott német származása kapcsán a kérdéssel külön és hangsúlyosan kellett volna foglalkoznia. Német ajkú választói feltehetően elvárták volna tőle ezt – jóllehet a német kisebbség parlamenti képviselője több alkalommal is kifejtette, Romániában példaszerűen oldották meg a nemzetiségi kérdést.

Klaus Johannis már augusztusban, a Realitatea tévének nyilatkozva „román hazafinak” mondta magát, és kifejtette, bár híve Románia régiósításának, ám soha nem egyezne bele az etnikai alapon történő régiósításba, ahogyan azt például az RMDSZ akarja.

Egyben lutheránus vallásának „mentegetésére” azt is közölte, hogy „igen jó kapcsolatokat” ápol a román ortodox egyházzal, Erdély ortodox érsekével, Laurentiu Strezával.  Az interjú során egyébként a román zászló színeit viselő jelvényt viselt zakója hajtókáján.

Politikai megfigyelők mindezt nem tartják különösnek: részükről már korábban is elhangzottak olyan vélemények, hogy Klaus Johannis, német ajkú lévén, a román szavazók rokonszenvének elnyeréséért figyelmen kívül hagyja majd ezt, a Romániában oly fontos problémát.

Oktatás, egészségügy, versenyképesség

Klaus Johannis programja nagyrészt helyes megközelítéssel veti fel a román gazdaság főbb problémáit, a hangsúlyt Románia legsürgetőbb feladataira – az oktatás, az egészségügy reformjára, a versenyképesség fokozására – helyezi. Az állam szerepét „liberális modell” alapján csökkenteni szeretné a gazdaságban, ám erősítené intézményes szinten, szavatolva az alkotmányos jogok, a méltányosság tiszteletben tartását.

Az infrastruktúra területén tíz évre szóló tartós fejlesztési terv kidolgozását támogatná, amely átfogná mind az Európai Unióból származó, mind pedig a költségvetésből folyósított pénzalapokat. Az uniós pénzek tekintetében Klaus Johannis elit tisztségviselőkből álló csoportot hozna létre az összegek elköltési módjának ellenőrzésére.

Az egészségügy esetében azt tervezi, hogy az ágazatra hosszú távon a bruttó nemzeti össztermék 6 százalékát fordítanák.

A külpolitikai fejezet sem okoz meglepetést programjában. Elnökként a Egyesült Államokkal fenntartott partneri kapcsolatok elmélyítésére helyezné a hangsúlyt, arra törekedne, hogy Románia egyre nagyobb fajsúllyal legyen jelen a NATO-ban, de főleg az Európai Unióban. Növelné a hadsereg költségvetését, erős titkosszolgálatokat akar, amelyek azonban kívül maradnak a hatalmi játékokon. Híve az Európai Unión belüli közös biztonsági és külpolitikának.

Nincs humora

Politikai megfigyelők Klaus Johannis gyengéjének tekintik azt, hogy természetéből adódóan képtelen az empátiára, továbbá nyilvánvalóan érződik, hogy hiányzik a politikai tapasztalata – emiatt gyakran követ el hibákat –, ugyanakkor képtelen a „színjátékra”, ami egy sikeres jelöltnél alapvető követelmény lenne.

Elnökválasztási beszédénél a hallgatóság csupán egyetlen egyszer tört ki spontán tapsban, amikor Románia és a Moldovai Köztársaság egyesítéséről beszélt. Beszéde különben lapos volt, nem voltak benne váratlan fordulatok, és bár teljes mértékben a józanság jegyét viselte magán, ám túlságosan is száraz volt. Mindezek fölött Klaus Johannisnak humora sincs.

A politikust az őt jelölő pártszövetségen belül is veszély fenyegeti, a nemzeti liberálisok között többen ellenzik az indítását, a demokrata liberálisok pedig nem igazán törik magukat egy másik párt jelöltjéért. Klaus Johannisról egyébként máris megszületett az első vicc, miszerint közötte és Hitler között az a különbség, hogy Johannis elárulta Antonescut…