Az utóbbi időszakban az ág is húzza az egyetemeket. A kilencvenes évektől drasztikusan csökkenő népszaporulat, a sikeresen érettségizők számának esése miatt jelentősen kevesebb lett a felsőoktatásba iratkozók száma, de egy hivatalos jelentés szerint  állandó és folyamatos alulfinanszírozottság is sújta az intézményeket.

Írásunkban azt mutatjuk meg, hogyan változott az egyetemek élete az elmúlt években. Jelen pillanatban a legtöbb diákot a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem fogadja, a top ötben pedig háromszor is szerepel a főváros:

A következő infografikán megtekinthető, miként csökkent felére az egyetemekre iratkozók száma 2007-től napjainkig, és gyengültek meg a magánegyetemek. Érdemes megjegyezni, hogy 2007 és 2013 között az állami férőhelyek száma a beiratkozóktól függetlenül többnyire azonos maradt (287 és 289 ezer között ingadozott), míg a fizetős helyekre 2007-ben 361 ezren iratkoztak be, a folyamatos csökkenés következtőben 2013-ban már csak 174 ezren.

Érdemes megvizsgálni azt is, miként változott a támogatás a konkrét számok (millió lejben) és a GDP-arányosság tekintetében. Egy hullámzás látható, a rövid fellendülés után 2012-ben 2007-hez viszonyítva is  alulfinanszírozták a felsőoktatást, tavaly pedig ismét emelkedett az erre szánt összeg.

Csökkent az egyetemi munkatársak száma is. Míg 2008-ban 31 ezer ember dolgozott a felsőoktatásban, addig tavaly 27900, míg 2008-ban 6128 egyetemi tanár oktatott, addig 2013-ban már csak 4425. Ez részben a magánegyetemek leépülésének köszönhető, viszont az állami intézményekben 2008-ban 25 ezer, 2013-ban 23 ezer ember dolgozott, 2008-ban 5113 , tavaly 3855 tanár oktatott.