Az idei képességvizsga eredményei ismét megmutatták, hogy a magyar diákoknak nehézségeik adódnak a román nyelvvel, remény pedig nem mutatkozik a javulásra. A helyzetet súlyosbítja, hogy a vizsgák lassan már nem azt kérik számon, amit a tanterv magába foglal, így a felkészült diákoknak sincs könnyű dolguk. Egy pedagógussal beszélgettünk.

Egy háromszéki román nyelv és irodalom tanárnő a székelyföldi nyolcadikosok gyenge román eredményeiről a maszol.ro-nak elmondta: bebizonyosodott, hogy a tavalyi hibákból nem tanultak a román vizsgatételek összeállítói, hiszen az akkori regényrészlet után, ami nem volt része a tananyagnak, idén egy nehéz verset kaptak a diákok A pedagógus szerint még egy jó székelyföldi tanuló is, aki a leadott leckéket alaposan megtanulta, kevés eséllyel ért el maximális eredményt, mert az idézett szövegről húsz soros értelmezést kellett írniuk, ami egy magyar diáknak különösen nehéz feladatot jelent.

"A szöveg maga többnyire érthető volt egyébként, az újévi szokásokról volt szó benne, de aki például nem járatos a különböző babonákban – például, hogy egész évben szerencsés az, aki reggel átlépi a küszöböt –, az szembetalálhatta magát ismeretlen kifejezésekkel" – magyarázta lapunknak a tanárnő.

A második tételben azt kérték a diákoktól, írjanak egy történetet, amelyben kortárs író szerepel. Itt sokan nem értették a "contemporan" szó jelentését, így volt, aki általa ismert, de nem kortárs irodalmi szereplőt szőtt a történetébe, és így nem kapott pontokat. A román gyerekek dolgozatait is javító tanárnő elmondta, gyakran nevetséges sztorik születtek a nyolcadikosok tollából. „Általában azt írták meg, hogyan mentek el állatkertbe vagy akvaparkba az íróval, vagy hogyan raboltak ki egy boltot vele” – mesélte.

A pedagógus elmondta, alapjaiban volna szükség a román kisérettségi megváltoztatására. Míg a tanterv fele nyelvtan, a vizsgán mindössze négy kérdés szól erről, a többi a nyugati mintát követi inkább, és a kompetenciát méri fel. „Ezzel nem is volna probléma, de míg a vizsga a képességekre fektet hangsúlyt, a tanterv ezt nem követi. Ugyanazt tanítjuk évek óta, az anyag nem változott, a vizsga igen” – fogalmazott.

Véleménye szerint egyébként fontosak a próbavizsgák. Jómaga év közben nem csak a megye és az állam által összeállított felmérőkkel készíti fel a diákjait, hanem heti rendszerességgel szoktatja őket a feladatokhoz. Elmondta, a megyéről megyére változó próbatesztek rendszeresen jobb eredménnyel zárulnak, mert míg az állami, egységes vizsga nem veszi figyelembe a kisebbségi szempontokat, addig Kovászna megyében figyelnek arra, hogy a diákoknak nem a román az anyanyelvük.