Mintegy 30 sírból álló, a római kor elejére tehető temetőt tártak fel a régészek a Maroskeresztúr község határában. A legmegdöbbentőbb lelet egy tömegsír, amelyben körülbelül húsz gyermek maradványait találták meg – a szakemberek szerint egykori járvány nyomai rajzolódhatnak ki az ásatás során.

A feltárás egy tervezett kavicskitermelő telep előkészítése során indult, kötelező megelőző régészeti kutatás keretében. A munkálatokat a Maros Megyei Múzeum szakemberei végzik, akik rendkívül kiterjedt, mintegy öt hektáros területet kutatnak.

Váratlan felfedezés a római település közelében

A régészek eredetileg a már ismert római kori település újabb nyomaira számítottak, ám a terület hátsó részén eddig mintegy 30 sírt azonosítottak.

A sírok egy része viszonylag gazdag: üvegedényeket, érméket, ékszereket és mécseseket tartalmaz. Az eddig teljesen feltárt tíz sír közül kettő felnőttekhez, hét pedig gyermekekhez köthető. A lelőhely különlegességét növeli, hogy egy tömegsírt is feltártak, amelyben mintegy húsz gyermek csontvázát találták meg.

Járvány tizedelhette meg a közösséget

A régészek szerint nem kizárt, hogy a tömegsír egy több mint 1800 évvel ezelőtti tragédia emlékét őrzi. „Más, a Dácia területén és a Római Birodalom más részein feltárt hasonló esetek alapján feltételezhető, hogy egy járvány következtében halhatott meg egyszerre ilyen sok gyermek” – magyarázta Bereczki Sándor a kutatás vezetője az Agerpresnek.

A temetőben különböző temetkezési szokások is megfigyelhetők: a hagyományos földbe temetés mellett hamvasztásos sírokat is találtak, ahol az elégetett csontokat edényekben helyezték el.

Az egyik legkorábbi római kori lelőhely a térségben

A leletek alapján a temető a római kor korai szakaszára, a Kr. u. 2–3. századra tehető. Az egyik sírban talált érme különösen fontos támpontot ad: Faustina császárnéhoz köthető, aki Antoninus Pius felesége volt. Ez arra utal, hogy a temető már a római provincia kialakulásának korai időszakában használatban volt.

„Régészeti szempontból rendkívül érdekes a lelőhely. Izgalmas megpróbálni rekonstruálni a kétezer évvel ezelőtti időket, az akkori életmódot, és különösen a szellemi világot: vagyis azt, hogyan gondolkodtak a túlvilágról, miként temették el halottaikat, miket helyeztek a sírokba, vagy éppen miért kerültek egyesek közös sírokba. Minden lelőhely önmagában is kihívás: igyekszünk megérteni, majd egy tágabb összefüggésbe helyezni. Egy olyan birodalom részeként vizsgáljuk ezt a helyet, amely Nagy-Britanniától egészen Palesztináig terjedt, és ennek valahol a közepén vagyunk, egy teljesen sajátos, más vidékektől eltérő környezetben. Éppen ezért azt is meg kell próbálnunk elképzelni, hogyan látták ezt a tájat a kétezer évvel ezelőtti rómaiak, és miként alkalmazkodtak hozzá” – mondta Bereczki Sándor.

A tábor nyomai megvannak, de maga a castrum még hiányzik

A lelőhely külön érdekessége, hogy bár régóta ismert a castrum létezése, annak pontos helyét mindmáig nem sikerült azonosítani. A szakemberek ugyanakkor számos bizonyítékot találtak a katonai jelenlétre – például egy katonai diplomát –, és azt is tudják, hogy mintegy ezer fős elit egység állomásozhatott itt.

A most feltárt temető különösen fontos, mivel a térség más ismert római táboraival – például Marosvécs vagy Mikháza – ellentétben eddig nem volt ismert a hozzájuk tartozó temetkezési hely.

A hétköznapi emberek nyughelye lehetett

A régészek szerint a most feltárt temető nem az elit, hanem inkább az egyszerűbb lakosság temetkezési helye lehetett. A sírok elhelyezkedése és egyszerűsége arra utal, hogy a közösség hétköznapi tagjait temették ide.

A szakemberek hangsúlyozzák: a lelőhely nemcsak a tárgyi emlékek miatt fontos, hanem azért is, mert segít megérteni, hogyan éltek, gondolkodtak és temetkeztek az emberek közel kétezer évvel ezelőtt a birodalom egyik peremvidékén.

Még hónapokig tarthat a feltárás

A kutatás február közepén kezdődött, és várhatóan legalább még két hónapig tart. A terület tulajdonosa együttműködik a régészekkel, hogy a feltárás befejezéséig biztosítsák a munkálatok zavartalan lefolyását.

A lelőhely a Maros közelében, az egykori vasútállomás és az Azomureș kombinát térségében található, és a szakemberek szerint további jelentős felfedezésekre is számítani lehet.