A 2014. évi 17. törvényről (megjelent a Hivatalos Közlöny március 12.-i, 178. számában) részletesen beszámoltunk törvényismertetőnk 1. és 2. részében. Adósak vagyunk az elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos eljárási szabályokkal, amelyek a gyakorlatban igen nagy odafigyelést és a határidők szigorú betartását követelik (majd).

Már volt szó róla, hogy ezt az április 11-én hatályba lépett jogszabályt egy mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszteri rendelet követ, amelyet ugyancsak a Hivatalos Közlönyben olvashatunk majd. Erre azért van/lesz szükség, mert a törvény több helyen is a szabályozás részleteit erre a rendelettel jóváhagyott végrehajtási utasításra hagyja, amely eddig csak az interneten, tervezet formájában volt olvasható.

Annyit sikerült ebből kihámoznunk, hogy elsősorban a polgármesteri hivataloknak adnak eligazítást gyakorlati kérdésekben, formanyomtatványok egész sorát „felvonultatva”, tekintettel arra, hogy az adásvételi szerződések hitelesítéséhez többféle előzetes jóváhagyást, egész dokumentációt kell készíteni, beszerezni és az eljáró közjegyzőnek (esetenként a bíróságnak) bemutatni. Amit még előre kell bocsátanunk: a rendelet-tervezet 2. szakaszában azt olvastuk, hogy a 17. törvényben foglalt eljárás egészében csak az adásvételekre, mint jogügyletekre vonatkozik, tehát másmilyen jogügyletek nem esnek ennek a törvénynek a hatálya alá. Ezt azonban ma még, a rendelet közlönyi megjelenése előtt, nem szabad készpénznek venni.

Az elővételi jogra visszatérve, a 17. törvény III. fejezete az, amely ezt a nem könnyen követhető és nehezen érthető kérdéskört szabályozza. A 6. szakasz kimondja, hogy a polgári törvénykönyvnek az elővásárlási/elővételi jogra vonatkozó előírásai helyett, kivételként, ennek a törvénynek a rendelkezései az irányadóak, ezeket kell betartani és betartatni.

Maga az eljárás az eladó megfogalmazta kérelemnek a terület fekvése szerinti polgármesteri hivatalhoz történő benyújtásával/iktatásával indul be, amelyhez csatolni kell egy árajánlatot és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket az oly sokszor említett végrehajtási utasítás sorol majd fel. A kérelem iktatását követően, egy napon belül a polgármesteri hivatalnak székhelyén ki kell függesztenie a beérkezett árajánlatot/eladási szándékot, esetenként ezt feltenni honlapjukra is.

Ezt követően, de most már a kérelem iktatásától számított három napon belül a polgármesteri hivatal köteles eljuttatni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz vagy ennek helyi hatóságához (structura centrala/ structura teritoriala ) egy olyan dossziét, amelynek tartalmaznia kell az elővásárlási jogosultak megnevezését, az eladási kérelem és az árajánlat másolatát, valamint azokat a dokumentumokat, amelyeket  a végrehajtási utasítás megkövetel. A minisztérium kijelölt szervei (központi vagy helyi) kötelesek a beérkezett árajánlatot 15 napon belül honlapjukra feltenni.

Az elővásárlás jogosultjainak (preemtorii) 30 nap alatt kell jelezniük vételi szándékukat az eladónak és a polgármesteri hivatalnak, mely határidőt az eladó kérelmének és árajánlatának kifüggesztésétől számítják. Ezt a jogosultak írásban tehetik meg, amit a polgármesteri hivatal az elfogadási szándékot tartalmazó értesítés iktatását követő 24 óra alatt ugyancsak kifüggeszt székhelyén azoknak az adatoknak a feltüntetésével, amelyeket a végrehajtási utasítás felsorol. Ugyanakkor a ajánlat elfogadásáról értesítést küldenek a központi vagy helyi hatóságnak is.

Ha több, de nem egyenrangú elővásárlásra jogosult (az elővásárlásra jogosultak sorrendje: a társtulajdonos, a haszonbérlő, a területszomszéd és az állam; lásd a 4. szakasz 1. bekezdésében) személy kívánja megvásárolni a területet, azonos feltételekkel és áron, a választás joga az eladóé, a törvény 4. szakaszában foglaltak betartásával. Az eladót illeti a vevő megválasztásának joga akkor is, amikor több, egyenrangú, elővételre jogosult közül kell a „nyertes ” vevőt kiválasztania, amennyiben egyetlen, a rangsorban előbb álló jogosult sem kívánt élni elővételi jogával.

Előállhat olyan helyet is, amikor a rangsorban hátrább álló elővételre jogosult az árajánlatban szereplő összegnél többet ígér, miközben az előtte álló jogosult vagy jogosultak az árajánlatot elfogadják. Ilyen esetben az eladónak a nagyobb összegű árajánlat iktatásával az egész eljárást meg kell ismételnie az elsőbbséget élvező jogosultak felé, ezt egyetlen alkalommal, az első, a 30 napos, kérelem kifüggesztési határidő leteltétől számított újabb 10 napon belül.

Ennek letelte után az eladónak jogában áll a választott vevőt megneveznie és erről a polgármesteri hivatalt értesítenie. Minden esetben a polgármesteri hivatal, a határidők letelte után 3 napon belül, a központi vagy helyi hatósághoz beküldi a kiválasztott vevő/elővételi jogosult adatait. A törvény 6. szakasz 2. bekezdésében előírt 30 napos határidő (nevezzük „gondolkodásinak”) jogvesztő, mert amennyiben ez idő alatt egyetlen elővételi joggal rendelkező személy és az állam sem jelzi megvételi szándékát, az eladásra szabadon sor kerülhet, természetesen a törvény és a végrehajtási utasítás betartásával. Viszont nagyon vigyázni kell: ha a területet az árajánlatban szereplő ár alatt adják el, vagy az árajánlatban szereplőnél előnyösebb feltételekkel, az adásvétel abszolút semmis, s mint ilyen, az ennek kimondásáért indított kereset elévülhetetlen (17. törvény 7. szakasz, 7. bekezdés, utolsó mondat). 

Ha az eladó a 30 napos jogvesztő határidőn belül, illetve az egyszer megismételhető 30 + 10 napos határidőn belül az eladási ajánlatát, különösen az eladási árat megváltoztatja, köteles az egész eljárást megismételnie, kezdve az új árajánlat iktatásától, annak kifüggesztéséig és így tovább. Különben a törvény 8. szakasza kimondja azt is, hogy az elővételi joggal kapcsolatos, a 17. törvényben szereplő rendelkezéseket kiegészítik a polgári törvénykönyvnek ( az anyagi jognak ) az előírásai, azaz a 1730- 1740. szakaszokban foglaltak.