Március 21-től, a tavaszi napéjegyenlőségtől számítják a tavaszi időszámítást, ami idén már 20-án megtörtént este hat óra előtt három perccel.

Hozzá vagyunk szokva, hogy március 21-ét nevezzük a napéjegyenlőség dátumának, a tavasz első napjának. Ez abból származik, hogy a látszólagos jelenség alapján a nap kerüli a földet, ami tudjuk, hogy nem így van, hiszen fizikailag a Föld kering a Nap körüli pályáján – magyarázta a maszolnak Csegzi Sándor fizikus. Ez a Nap körüli pálya egy elliptikus pálya: a Föld tengelye egy bizonyos, huszonhárom egész valamennyi fokot zár be azzal a síkkal, amit ez a pályasík meghatároz, ebből adódóan különböző szögekbe fordítja az arcát a Föld a Nap felé.

Mit is jelent a napéjegyenlőség?

A csillagászati év: 365 nap, 6 óra és 40 perc folyamán az történik, hogy egy félévet az egyik félteke, másik félévet a másik félteke fordul a Nap fele, így a nap sugarai különböző felületre esnek merőlegesen.

Az őszi, illetve a tavaszi napéjegyenlőség pillanata az, amikor a déli féltekéről úgymond a nap átfordul az északi féltekére. Ennek egészen pontosan meghatározott időpontja van, gyakorlatilag az idén március 20. délután 6 óra előtt 3 perccel következett be ez az esemény.

A szakértők szerint a 21-ik században már egyszer sem esik a napéjegyenlőség 21-re, mert a korrekciókkal mindig tolódik, illetve változik ez az időpont és csak 2102-ben lesz megint  március 21-én. Március 21-től egészen az őszi napfordulóig nőnek a nappalok, ami azt jelenti, hogy másfél perc körüli időmennyiséggel naponta. Nyáron pedig beindul az ellentétes folyamat, azaz elkezdenek rövidülni a nappalok és hosszabbodni az éjszakák.

Sándor, József, Benedek: ők hozzák a meleget

A néprajzban a márciusi napéjegyenlőségnek nincs különösebb jelentősége – tudtuk meg Tekei Erika néprajzkutatótól. A néphagyomány a Sándor, József és Benedek napokhoz kötődik, de ezek közül is a leginkább a József-naphoz, ami a tavaszi idő beálltával, a vándormadarak megérkezésével társul.

Régebb, amikor a tél márciusig is elhúzódott és ezekben a napokban hó volt, 21-e után vetették el a kertben az aprómagokat, a dughagymát például – mondta érdeklődésünkre Sármási-Bocskai János kertészmérnök. Ma már ez nem érvényes, jóval korábban elkezdődik a kerti munka, hiszen környezetünkben jóval a tavaszi napéjegyenlőség előtt elkezdődött tavasz, rügyezés, virágzás, levélzöldülés.

Szervezetünk is megújul a napon

A tavasz megérkezése, függetlenül a naptári időponttól, szervezetünkre, testi-lelki állapotunkra is jó hatást gyakorol.

Bár ilyenkor még vigyázni kell az öltözködéssel, hiszen könnyen megfázhatunk, nátha, meghűlés fenyeget, pszichikailag megújulunk, érezhetően feltöltődünk az első napsugarak látványától. Az orvosok és a pszichogusok is azt javasolják, töltsünk minél több időt a friss levegőn, mozduljunk ki otthonról, sétáljunk a parkban, merüljünk el a természet csodálatában.