Megszabadulhat Kolozsvár Avram Iancu szobrától?

Csak akkor válhat Európa Kulturális Fővárosává Kolozsvár, hogyha a központjában álló Avram Iancu szobortól megszabadul, állítja a Művészeti és Design Egyetem több – román nemzetiségű – oktatója. Emil Boc polgármester hallani sem akar az eltávolításáról, az RMDSZ pedig nem avatkozna be a vitába.

Az 1993. december elsején avatott kolozsvári Avram Iancu szobor korábban is viták tárgyává vált, szakemberek ma is azt állítják, nem kedvez a kincses város megítélésének a meglehetősen otromba alkotás. Néhány évvel ezelőtt, 2007-ben a Clujeanul hetilap és a MindBomb akciócsoport már kérte arra Emil Boc polgármestert, hogy a nemkívánatos funari örökségtől szabaduljon meg, szóvivője akkor csak annyit közölt a sajtóval, hogy a szobor kérdésével nem foglalkoznak, a téren azonban tervezik egy zenélő és színpompás szökőkút építését.

„Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármester eldöntötte, Kolozsváron fel kell állítani Avram Iancu szobrát, amely méreteivel, monumentalitásával majd túlszárnyalja Mátyás király szobrát. Pályázatot írt ki. A bírálóbizottság elnöke, Raoul Sorban művészettörténész, a Szocialista Munkáspárt tagja nem az esztétikát vette figyelembe, hanem a politikumot. Ilie Beinde nyert, aki primitív elképzelések rabja. Pályaműve 20 méter magas, bazaltkövekből rakott oszlop, a tetején áll majd Avram Iancu 5 m-es bronzszobra. Hiába tiltakoztak a művészek, a román értelmiségiek, Funar nem hallgatott rájuk, idén december 1-jén szeretnék fölavatni a szobrot” – írta 1993-ban a szoborról a Népszava.

Emil Bocot ezúttal a Művészeti és Design Egyetem szakemberei – akik szerint Európa leggyengébb szobrai Kolozsváron állnak – próbálták ismét döntésre bírni, a polgármester azonban azt közölte, amíg ő áll a város élén, addig nem nyúlnak a szoborhoz. Pedig maga Ligia Subțirică kolozsvári főépítész is azt nyilatkozta: új Iancu-szoborra van szükség, ám mivel ehhez erős lobbira van szükség, etnikai okok miatt „ezt nem fogja felvállalni senki”.

A maszol.ro kérdésére, miszerint valóban befolyásolhatja-e a szobor esztétikai megítélése az Európa Kulturális Fővárosi rangot, Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetének oktatója elmondta, ha a várost a szoborral asszociálják, akkor van rá esély. „Márpedig sokan emelik ki ezt a szobrot részben a katedrális miatt is, részben mert ez a „román főtér”” – fogalmazott a szakember, arra figyelmeztetve, azt azért nem mondható el az, hogy sikerült a szobrot a várost jelképező szimbólumok rangjára emelni.

Kádár szerint egy szobor esetén az a fontos, hogy kapcsolódjon a városhoz, mint például a koppenhágai kis hableány szobor, amely Andersenre és az egész mesevilágára emlékeztet, de ellenpéldát is találni: a brüsszeli Manneken Pis-t, a pisilő kisfiút ábrázoló alkotásét.

Az RMDSZ távol maradna a vitától

Geréd Imre kolozsvári RMDSZ-es tanácsos a maszol.ro-nak elmondta, egyelőre távol maradnak ettől a kérdéstől, mert úgy tűnik, a román pártok vitájáról szól csupán. „Ám ha a kérdés szakmai szintre terelődne, akkor a magyar oldalnak is érdemes volna megszólalnia, hiszen mindenki tisztában van vele: ez a szobor nem a legsikeresebb alkotások egyike” – jelentette ki.

Véleménye szerint egyébként sem szerencsés átvinni ezt a kérdést a magyar térfélre. „Tapasztaltuk már, hogy nem előnyös a magyar közösség számára, amikor etnikai kérdés lesz valamiből. Felelőtlen és időnap előtti nyilatkozatok elterelhetik a figyelmet a szakmai kérdésekről, és etnikai színezetet adhatnak az ügynek” – mondta a tanácsos.

Kimaradt?