Paks: orosz építőkkel megszabadulni az oroszoktól?
Az orosz fél már jövőre hozzáláthat a paksi atomerőmű bővítéséhez, a két új blokk egyike pedig 2023-ban működőképessé válhat annak a szerződésnek az értelmében, amelyet Orbán Viktor írt alá januárban Vladimir Putyin államfővel. A munkálatokhoz Oroszország jelentős hitelt nyújt Magyarországnak, összege 10 milliárd euró, ami – az euró jelenlegi árfolyama mellett – 3120 milliárd forintnak felel meg.
Az orosz beruházó szerint az összeg feltehetően kisebb lesz – magyar szakértők közül azonban többen is azt állítják, hogy az összeg növekedni fog. A Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében aláírt szerződés máris hatalmas vitát váltott ki Magyarországon, egyrészt az atomerőművek biztonsága miatt, másrészt azért, mert ellenzői szerint Magyarország legalább fél évszázadra eladósodik Oroszországnak.
Drága lesz olcsó áram
A projekt hívei – a kormánypárti politikusok – mindenekelőtt azzal érvelnek, hogy mivel Magyarországon gazdaságosan kitermelhető, tisztán eltüzelhető energiahordozó már csak kis mennyiségben található, az áramtermelésben rendkívül megnövekedett az atomenergia szerepe. Ez lehetővé teszi azt is, hogy Magyarország kevésbé legyen kiszolgáltatottja az importnak, például az orosz gáznak.
Az atomenergiával termelt áram ugyan hagyományosan az egyik legolcsóbb, az erőmű építésének a költsége azonban tetemes. Ha a beruházás árát utólag a fogyasztókkal fizettetik meg, mint ahogyan az egyébként várható, rövid és középtávon kérdéses lehet az új paksi áram versenyképessége. Az biztos, hogy az első időszakban az atomerőmű által szolgáltatott áram drágább lesz átlagnál.
Kormánypárti politikusok úgy vélik, hogy mivel az erőműblokk építésének 40 százalékát a magyar oldalon végzik, ennek köszönhetően Magyarországon 3 milliárd dollárt fordíthatnak munkahelyteremtésre, a beruházás éves szinten egy százalékkal növeli a magyar GDP-t. Már idén ezer új munkahelyet teremtenek, összesen pedig tízezer új munkahely jöhet létre.
A magyar fél a nukleáris üzemanyag szállításáról is megállapodást köt az oroszokkal. A magyar álláspont értelmében Magyarország addig biztosít az oroszoknak nukleárisüzemanyag-szállítási szerződést, amíg az elhasznált nukleáris fűtőanyagot elviszi az orosz partner.
Csak a fele igaz
Kormánypárti politikusok szerint a két új 1200 megawattos blokk megépítésével meg lehet kétszerezni a paksi atomerőmű mostani 2 gigawattos teljesítményét. Ezzel megnő Magyarország energetikai függetlensége, és ez akár 200 milliárd forint bevételt is hozhat a magyar költségvetésnek. Mindennek viszont csak a fele igaz: a duplázódás csupán 2030-ig igaz, amíg még a régi blokkok is működnek és már az újak is üzembe álltak. A mostani négy paksi blokk kapacitását ugyanis 2032-től el kell kezdeni csökkenteni, 2037-ben pedig le kell állítani őket, így a nagyjából csak 50 százalék fölé emelkedik az az arány, amelyet Paks fedez az ország energiaszükségletéből.
Ráadásul mivel az új beruházó is orosz lesz, az építkezés nem feltétlenül lazítja majd a korábban várt mértékben a Magyarország és Oroszország közti erős politikai-üzleti kötelékeket az energetikában. Magyarország jelenleg földgázszükségletének 75 százalékát, olajfelhasználásának pedig 80 százalékát Oroszországból szerzi be. A paksi atomerőmű mostani négy blokkja a hazai energiaigény 40 százalékát adja.
Üzlet, amellyel mindenki jól jár?
Ellenzéki körök egyebek között azt kifogásolják, hogy Magyarország mindenféle hatásvizsgálat, tender, parlamenti vita és felhatalmazás nélkül, titokban és ismeretlen feltételekkel kötötte meg a szerződést. A miniszterelnökség államtitkára, Lázár János szerint azonban nincs semmilyen ok arra, hogy fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal, emellett kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az eredetileg is az oroszok által épített erőműben.
A magyar kormány álláspontja szerint egyébként is Magyarország az orosz hitel feltételeivel az elmúlt évtizedek legjobb üzletét kötötte meg. A magyar kormánynak egyébként volt politikai fölhatalmazása a megállapodás megkötésére: a parlament 2009-ben hatalmazta fel a mindenkori magyar kabinetet, tegyen lépéseket a nukleáris technológia fejlesztésével kapcsolatos atomerőműkapacitás-fenntartásról – állítják kormányoldalról.
Az oroszok számára viszont a szerződés azért fontos, mivel egy uniós országban államközi szerződés alapján építhetnek atomerőművet, Moszkva reményei szerint pedig mindezzel más európai uniós tagországok előtt is megmutathatja kapacitását.
Az ellenzék felvetésére, miszerint Orbán Viktor eddigi külpolitikáját nem lehetett oroszbarátnak nevezni – a jelenlegi miniszterelnök egyébként még 1989 előtt követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, a helyzet azonban jelenleg immár megérett egy „jól működő, élvezetes érdekházasságra.
Orbán Viktor egyébként a szerződés aláírását követően igyekezett Vlagyimir Putyin kedvébe járni, és 200 orosz diákot hívott meg Magyarországra, akik szeptembertől magyar egyetemeken teljes állami ösztöndíjjal tanulhatnak.
A Roszatom: nagyhatalom. Az nem vitás, hogy a beruházást felvállaló az orosz konzorcium, a Roszatom képes lesz az atomerőmű megépítésére. A világon messze az orosz cég a legaktívabb: jelenleg 28 reaktort épít, otthon és külföldön. 2030-ig 290 milliárd eurónyi megrendelése van a cégnek. A cég mindehhez szükség esetén hitelt is képes biztosítani. A Roszatom korábban már jelezte, hogy nyitott minden megoldásra: Ukrajnában bankgaranciát adott, Vietnamban kormányközi megállapodás nyomán adott hitelt harminc évre, Törökországban pedig önerőből építik fel az erőművet, amelynek többségi tulajdona 20 év múlva megy át Törökország kezébe, cserébe addig garanciát vállalt egy meghatározott mennyiségű áram vásárlására.
Kell-e dunai vízlépcső
Az újabb blokk megépítésével ismét felmerült a dunai vízlépcső problémája, amely mindenkit elsősorban a bős-nagymarosi beruházásra emlékeztet. Ennek 1990-re kellett volna kiépülnie, de a rendszerváltás előtt a magyar fél – a környezetvédő mozgalom hatására – elállt a projekttől. Paks a hűtéshez jelenleg is a Duna vizét használja, a dupla kapacitáshoz pedig – éveken át – kétszeres vízmennyiségre lesz majd szükség.
A szakembereket jelenlegi is foglalkoztatja a vízlépcsők megépítése, hiszen azok önmagukban is termelhetnének villamos áramot, segítenék az árvízi védekezést és a mezőgazdaság öntözési igényét, könnyítené a dunai hajózást és még közúti hidakat is lehetne rajtuk építeni. Véleményük szerint a Duna az év döntő többségében elég vízhozammal rendelkezik ahhoz, hogy a régi és az új erőművi blokkokba elég hűtővizet adjon, ám vízre a biztonsági rendszerek működtetéséhez is szükség van.
Forró, aszályos napokon a probléma nem is elsősorban a vízhozammal lehet, hanem azzal, hogy figyelni kell, az erőmű nehogy túlmelegítse a folyót. A környezetvédelmi szabályok értelmében a visszaengedett víz bekeveredve nem emelhet 3 Celsius-foknál többet a folyóvízen. Alternatív módszerrel is meg lehetne oldani az erőmű hűtését, ám ezek elterjedésére még várni kell. Az egyik ilyen megoldás lehet, hogy a hőt nem a természetes vízzel vezetik el, hanem egy úgynevezett hűtőtoronyban, ám a magas torony jelentősen drágábbá tenné a beruházást, és rosszabb lenne a hűtési hatásfok.