A bebörtönzött Adrian Năstase volt román kormányfő voltaképpen „úri társaságba” került. Világszerte több vezető politikust ítéltek már el szabadságvesztésre, elsősorban korrupciós ügyekért. Nemrégiben pedig éppen a feddhetetlen spanyol királyi család feje, János Károly uralkodó lánya, Krisztina infánsnő ellen emeltek vádat pénzmosás és egyéb adócsalás vádjával.

A különbség csupán annyi, hogy a volt román miniszterelnök a kevés külföldi magas rangú vádlottak közé tartozik, akik két alkalommal is rácsok mögé kerültek. Adrian Năstase ugyanis nemrégiben immár második alkalommal vonult börtönbe.

Kakasviadal, Rubygate

A múlt évben is rács mögé került néhány híresség. A királyi házakat, lám, Romániában is megkísérti a bűnözés. 2013 nyarán Mihály, Románia exkirálya családjának egyik tagját is vád alá helyezték. A román koronás fő egyik lányát, az Egyesült Államokban élő Irén hercegnőt letartóztatták. A vád az volt ellene, hogy kakasviadalok szervezésével töltötte fel családja – királyi házhoz illetlenül szegényes – költségvetését. A hercegnőt és férje, az amerikai John Wesley Walkert tíz évet is meghaladó börtönbüntetésre ítélhetik.

Tavaly augusztusban az egykori olasz miniszterelnökön, Silvio Berlusconin volt a sor. Őt az olaszországi semmítőszék, immár végleges ítélettel 4 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, adócsalás miatt.

Az olasz politikus fölött legelőször tavalyelőtt októberben mondtak ítéletet, a Fininvest holding által ellenőrzött, Berlusconi által alapított és ellenőrzött televíziójának dossziéjában. Az igazságszolgáltatás ekkor úgyszintén négy évre ítélte. Tavaly májusban a milánói ügyészég mellett működő táblabíróság jóváhagyta a döntést.

Silvio Berlusconit egyébként tavaly júniusban, ugyancsak Milánóban szintén elítélték, a Rubygate néven elhíresült ügycsomóban. Ekkor hatalmi visszaélés és prostituálttal pénzért fenntartott kapcsolatai miatt állhatott a bíróság elé. Ráadásul a Ruby néven ismert marokkói Karima El-Mahroug kiskorú volt, ami csupán súlyosbította az esetet. Ekkor hét év börtönnek sújtották, illetve a köztisztségektől történő örökös eltiltás volt az ítélet ellene.

Berlusconi azonban mindezzel még nem úszta meg. Az olasz igazságszolgáltatás azzal gyanúsítja őt, hogy húsz évre szóló megállapodást kötött az olasz maffiával. A palermói táblabíróság megindoklása szerint Silvio Berlusconi, a Lovag (Il Cavaliere) teljes védelmet kapott a maffiától 1974 és 1992 között. A Lovag mindezért hatalmas összegeket adott a maffiának. Az „üzletet” egy volt szenátor, a tavaly márciusban a maffiával való szövetkezés miatt hét év börtönre ítélt Marcello dell’Utri közvetítette.

Balkáni politikusok a rács mögött

Tavaly nyáron két év letöltendő börtönbüntetésre és 37 ezer euró kifizetésére ítélték Szlovénia egykori miniszterelnökét, Janes Jansát. A Patria néven elhíresült bűnvádi dosszié szerint a volt kormányfő törvényellenesen, csúszópénzért  írt alá egy 278 millió eurós szerződést a Patria finnországi fegyvergyártó vállalattal. 

Ugyancsak tavaly tavasszal 25 év börtönbüntetésre ítélte a Hágai Nemzetközi Törvényszék Jadranko Prlic-et és hat társát a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatásért. A boszniai horvátok hat egykori vezetőjét olyan bűncselekményekért ítélték el, mint gyilkosság, nemi erőszak és a boszniai muszlim lakosság kitoloncolása. A bíróság szerint a bűncselekményeket nem véletlenszerűen követték el, hanem konkrét terv alapján.

Ugyancsak korrupció, háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés bűntettének vádjával tíz év börtönre ítélték Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt, akit még 2010-ben vettek őrizetbe Ausztriában, Salzburgból 2011-ben szállították a horvátországi, zágrábi Remetinec börtönbe. Sanadert, aki 2003-tól 2009 közepéig állt a horvát kormány élén, a horvát hatóságok azzal gyanúsítják, hogy milliós nagyságrendben sikkasztott el pénzt az államtól maga és a pártja számára. A politikus tagadja az ellene felhozott vádakat.

Ausztriában szintén vizsgálat folyik ellene, a szövevényes Hypo Bank-botrányhoz kapcsolódóan. A csőd szélére került Hypo-Alpe-Adria pénzintézet működésének átvilágítása során merült fel a korrupcióellenes ügyészség részéről a gyanú, hogy Sanader 1995-ben külügyminiszter-helyettesként félmillió eurónak megfelelő összegű jutalékot kaphatott törvényellenesen azért, hogy közvetítésével Horvátország tízmillió euró értékben hitelt vett fel a banktól.

A Sanader-ügynek magyar vonatkozása is van: egy másik vádpont szerint a volt kormányfő Hernádi Zsolttól, a Mol elnök-vezérigazgatójától, tíz millió euró kenőpénz vett fel annak fejében, hogy az INA elnevezésű horvát olajtársaságban 47 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező Mol megkapja az olajvállalat feletti irányítást, s az INA veszteséges gázüzletágát átvegye a horvát állam.

A Hypo-ügyben 3 év hat hónap, az INA–Mol-ügyben hét év hat hónap büntetést szabott ki a bíróság, jóllehet az ügyészég a kiszabható legnagyobb büntetést, 15 évet kérte a vádlottra. Az egyesített per összesített ítélete 10 év börtön és a jogtalanul szerzett pénz elkobzása. Mivel a büntetés meghaladja az öt évet, Sanadert előzetes letartóztatásba helyezték.

Meglepetés a Zarzuela palotában            

A spanyol királyi házban első ízben történt meg, hogy egyik tagja ellen bűnvádi vizsgálat indul. Ez alkalommal János Károly király lányát, Krisztina infánsnőt és férjét, Inaki Urdangarin volt olimpiai bajnokot vádolják pénzmosással és más pénzügyi csalással. Spanyolországban mindezért 6 évi terjedő börtön, illetve a „kifehérített” pénz összegének háromszorosára büntethetik az elkövetőt.

A hír ugyancsak meglepte a Zarzuela palota – a spanyol király rezidenciája – lakóit. János Károly király mindennek kapcsán kijelentette: tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás döntését. Ezzel nyilvánvalóan el akarta kerülni tavalyi hibáját, amikor is méltatlankodott amiatt, hogy lányára is kiterjesztik a férje ellen beindult kivizsgálást. A spanyol sajtó és közvélemény mindebben az igazságszolgáltatás ügyébe történő beavatkozást látták. Ekkor a spanyolok m minden alkalommal megtapsolták a döntést hozó Castro bírót.