A „nagy decentralizáció” szerint készül a 2014-es büdzsé
A kormány a jövő évi költségvetést már úgy tervezi, hogy a decentralizáció szellemében az egyes minisztériumoknak alárendelt megyei intézmények működtetési költségeit a megyei tanácsoknak irányozzák elő.
Erről szerdán este számolt be a maszol.ro-nak Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki a Megyei Tanácsok Szövetsége vezetőségi tagjaként aznap Victor Ponta kormányfővel és helyettesével, Liviu Dragneával, illetve a decentralizációban érintett miniszterekkel egyeztetett a központosítás felszámolásának folyamatáról.
A politikus elmondta, Liviu Voinea költségvetésért felelős miniszter a tárgyalásokra A2-es íveken elhozta a jövő évi büdzsé tervezetét, és a decentralizációnak megfelelően „szépen átrajzolgatta”. E szerint a decentralizálni óhajtott intézmények nem az adott minisztérium költségvetésében maradnak 2014-ben, hanem a büdzsé mellékletében feltüntetik, hogy a megyék az egyes igazgatóságok működtetésére mekkora összegeket kapnak. Borboly elmondta, ez a szándék volt szerinte a szerdai tárgyalások legfontosabb eredménye.
Hargita Megye Tanácsának elnöke üdvözlendőnek tartja, ha minden olyan intézmény, amely a lakosságot szolgálja ki, közelebb kerül a lakossághoz. „Mostanig egy megyei igazgató annak a miniszternek, államtitkárnak volt felelős, aki Bukarestben van, és lehet, hogy pályafutása alatt talán egyszer sem járt az illető megyében, nem ismeri az igazgatóságok ügyes-bajos dolgait” – magyarázta.
Tájékoztatása szerint ha a decentralizáció megvalósul, mindegyik megye úgy szervezi meg az alárendeltségébe kerülő intézmények munkáját, ahogyan a leghatékonyabbnak látja. „Vagyis többé már nem fordul elő olyan helyzet, hogy egy adott igazgatóságnak negyven alkalmazottja van, akiknek ha van dolguk, ha nincs, kell adni fizetést” – részletezte.
Borboly szerint a decentralizáció mellett szól, hogy a megyei önkormányzatok érdekeltek lesznek a megyei igazgatóságok hatékony működtetésében. „Csíkszentdomokoson például soha nem fognak egy miniszterről szavazni, a megyei tanács azonban az urnáknál négyévente elszámoltatható, ami szavatolja a lakosság hatékonyabb kiszolgálását. Ezt felismerte a kormányfő, aki többször is hangoztatta, hogy ezeket az intézményeket a hatékonyság és a szükségletek szerint kell megszervezni” – számolt be a tanácselnök.
Borboly Csaba nem merne fogadni arra, hogy a decentralizációt végre is fogja hajtani a kormány. Ennek oka, hogy a kormányzó Szociál-Liberális Szövetséget (USL) alkotó pártok között nincs egyetértés az intézkedéscsomagról. Emlékeztetett arra, hogy a rendőrség egy részének átutalását az önkormányzatokhoz a liberális megyeitanács-elnökök és minisztere ellenezték, mert úgy gondolják, még nincs erre megérve az ország. „Romániában élünk, és akkor lehet majd biztosnak tekinteni ezeket az elképzeléseket, ha az USL-n belül egyezségre jutnak. „Sokszor nüánszokban nem értettek egyet, valaki megsértődött, és dugába dőlt minden” – fogalmazott a politikus.
A politikus tájékoztatása szerint a miniszterelnök sürgősségi kormányrendelettel fogadtatná el a decentralizációs csomagot, ha erről „konszenzus születik” a parlamenti pártok, illetve a kormány és az önkormányzati vezetők között. Victor Pontának szándékában áll egyeztetni ezekről az intézkedésekről az RMDSZ-frakciókkal is. „Az RMDSZ-frakciók intenzíven dolgoznak a javaslataikon, többek között azt is szeretnék elérni, hogy az erdészetek is megyei önkormányzati hatáskörbe kerüljenek” – mondta Borboly.
A tanácselnök csak a decentralizáció szórványmegyékre gyakorolt hatása miatt aggódik. „Lehet, hogy Székelyföldnek ez a megoldás jó irány abban a tekintetben, hogy helyben meg tudjuk oldani a problémáinkat, ellenben egy szórványmegyében a központi ráhatás hiánya akár gondokat is jelenthet. Úgy kell egyeztetni, hogy a sajátos kisebbségi érdekeink ne legyen veszélyben” – fogalmazott, példaként hozva fel, hogy a kisebbségekért felelős főtanfelügyelő-helyettesek szerepe létszükséglet a szórványmegyékben.