A chilei vezető Augusto Pinochet 40 éve történt erőszakos hatalomátvételére emlékezve készült egy tanulmány, mely felfedi: 24 órán át maximális hangerővel játszott zenével is kínozta politikai foglyait a tábornok.

Főként Julio Iglesias dalait kellett hallgatniuk a raboknak, Harrisontól a My Sweet Lord című számot játszották szüntelenül, de szenvedtek a foglyok Cat Stevens, Harry Nilsson és Gilbert O'Sullivan dalaitól is - olvasható abban a tanulmányban, amelyet Kati Chornik, a Manchesteri Egyetem kutatója írt.

Chornik azt vizsgálta, hogy milyen szerepe volt a zenének Pinochet hírhedt kínzókamráiban, gyűjtőtáboraiban és börtöneiben. Egyrészt az derült ki, hogy pszichológiai tortúrára használták, valamint hogy elnyomják az egyéb kínzásoktól szenvedők jajkiáltásait, másrészt az, hogy sok ezer fogoly saját énekléssel és hangszeres játékkal elviselhetőbbé tette rabságát. Utóbbi csak az enyhébb táborokban volt lehetséges, a többi helyen nem juthattak hangszerekhez. Tres Alamosban, a politikai foglyok legnagyobb táborában kórus is szerveződött.

„A foglyok saját éneklésükből és zenélésükből erőt merítettek, emellett saját költésű dalaik egyfajta tanúságtétele, dokumentálása volt annak, hogy kik voltak foglyok. Sok rab hivatalosan nem is létezett és nyomtalanul eltűnt, a dalok révén viszont társaik emlékeztek rájuk" – fogalmazott a kutató.