Egy „munkalátogatás", két üzletember-találkozó, 19 tévé-szereplés, 8 külföldi út, 5 külföldi küldöttség fogadása és félezer személy kinevezése minisztériumokba, kormányügynökségekbe – nagyjából így vonható meg Victor Ponta kormánya első száz napjának gyorsmérlege.

Kárbavesző uniós pénzek

Jóllehet az első félévben a bruttó nemzeti össztermék 0,8 százalékkal növekedett, a gazdasági mutatók egészükben véve romlottak az utóbbi három hónap során. A Ponta-kormány javára szól viszont az, hogy első intézkedései arra utalnak, valóban törekszik az ületi légkör javítására. Ezt bizonyítja az a döntése is, hogy a jövőben a hozzáadott értékadót csak a kiszámlázott összeg beérkezését követően kell kifizetniük a vállalkozóknak.

Ugyanakkor azonban a kabinet jóformán semmit sem tett az európai uniós pénzek lehívásának javításáért, a lehívás stratégiájának újragondolásáért. Mindennek következtében az elmúlt három hónapban mindössze 425 millió eurót sikerült Brüsszeltől felvennie az országnak, jóllehet a kormány ígéretének megfelelően idén 3 milliárd eurót kellene felhasználni. Romániát ezért az a veszély fenyegeti, hogy az Európai Unió felfüggeszti, vagy egyenesen beszünteti bizonyos pénzalapok folyósítását, ami igen súlyos következményekkel járna az ország gazdaságéi életére nézve.

Elsődleges a politikai harc

Bár az új hatalom iránti elvárások igen nagyok voltak, általában véve a kormány eddigi tevékenységével megerősítette annak gyanúját, hogy a jelenlegi időszakban a gazdasági kérdések megoldásánál jóval fontosabbnak tartja a politikai harc sikerét, Traian Băsescu államfői tisztségéből történő elmozdítását. Így elmaradtak a pénzügyi stabilitást, az adócsalás megelőzését szolgáló rendelkezések is.{loadposition otp}

Nagy visszhangot váltott ki, nemcsak Romániában, de a határokon túl is a Ponta-kormány döntése, amellyel fizetésképtelennek nyilvánította a Hidroelectricát, a legértékesebb állami óriás-vállalatot. Ezzel egyidőben a vállalattal közvetlenül megkötött hat szerződés vált érvénytelenné – ezek 2006 és 2012 között egymilliárd lej veszteséget okoztak a román államnak.

Az energetika területén egyébként a kabinet júliusban megjelentette a Hivatalos Közlönyben az energiára és a földgázra vonatkozó törvényt, valamint a zöldenergia támogatását szabályozó kormányrendeletet, és ismertette a villamosáram és a földgáz lakossági és ipari árainak liberalizására kidolgozott menetrendet.

Aszály: privatizációban, mezőgazdaságban

Az új kormány mandátuma első száz napjában jelentősen megtorpantotta a privatizációt, annak ellenére, hogy annak számos kérdésében az előző kabinetek már megegyeztek a Nemzetközi Valutaalappal. A késlekedést természetesen az Állami Részvények és Ipari Privatizáció Hivatalának élén történt személycserék is magyarázzák. A szociál-liberális kabinet élesen támadta az Ungureanu-kormány privatizációs elképeléseit, egyebek között a Transelectrica 15 százalékos részvénycsomagjának tőzsdei értékesítését.

Megkésett, és szeptemberre csúszott át a Transgaz 15 százalékos részvénycsomagjának július végére beütemezett eladása, elmaradt az Oltchim, a Romgaz és a Hidroelectrica magánosítása, továbbá a Tarom légitársaság 20 százalékos részvénycsomagjának áruba bocsátása is.

A mezőgazdaságban úgyszintén romlott a helyzet Pontáék kormányzásának első 100 napja alatt, holott ez az ágazat a bruttó nemzeti össztermék 6,5 százalékát biztosítja, tavaly pedig 19 milliárd eurót hozott az államkasszának.

A kabinet tehetetlennek mutatkozott az ágazatot sújtó szárazsággal szemben, semmit sem tett a termés még nem károsodott részének megmentéséért. A Konzervatív Párt színeiben kinevezett szakminiszter, a mindössze 33 éves Daniel Constantin a gazdák érdekei helyett sokkal inkább a politikai tömörülés Humanista Párt néven megalakított elődpártjának volt elnöke, Dan Voiculescu érdekeit képviselte.

Annak ellenére, hogy már mandátuma átvételekor pontosan tudta, az aszály hatalmas károkat okoz majd, a minisztérium csupán most, augusztusban dolgozta ki megelőző/védekező intézkedéscsomagját. Egyetlen értéklehető lépését az az intézkedés jelentette, amelynek megfelelően a károsodott gazdák hektáronként 20 euró kártérítésre jogosultak, illetve olcsóbban szerezhetik be az öntözőberendezések működtetéséhez szükséges villamos áramot. Az pedig nyilván még csak ígéret lehet, hogy 2014-ben 2 milliárd eurót fordítanak majd az öntözési rendszerek helyreállítására.

Kiúttalan sztrádák

Az autópályákat illetően Victor Pontáék ugyanolyan tehetetlennek bizonyultak, mint az előző kormányok. Kormányzásuk első száz napja alatt egyetlen szerződést sem kötöttek a sztrádaépítés folytatására, beérték annyival, hogy felavatták a korábban elkezdett Bukarest-Ploieşti és Cernavoda-Konstanca sztrádaszakaszokat –amelyek azonban csak részben készültek még el.

Jóllehet szállítási szakemberek egybehangzó véleménye szerint a prioritást az észak-erdélyi autópálya építésének meggyorsítása jelentené, a Ponta-kormány mégis a Moldovai Köztársaság felé vezető, Marosvásárhely-Ungheni sztrádát tekinti kiemelt feladatnak, amire csaknem 9 milliárd eurót fordítana, amivel – a kilométerenkénti árat tekintve – messze felülmúlná az eddigi hazai negatív rekordokat is.

Gyengélkedő egészségügy, idegenforgalom

Az egészségügy tekintetében a Ponta-kormány idején mindössze annyi történt, hogy július elején közvitára bocsátották az egészségügyi rendszer átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet, valamint az országos egészségügyi kártyák bevezetésére hozott kormányhatározatot. Ugyancsak júliustól vezették be a „klasszikus rendszerrel" párhuzamosan működő számítógépes gyógyszerfelírást, a tervezetet azonban még az előző Boc-kormányok egyike dolgozta ki.

Dicséretes a kormánynak az a döntése, hogy felszabadítja az egészségügyben zárolt több mint 2700 állást.

A Ponta-kormány idén 3,4 milliárd lejjel gazdálkodó idegenforgalmi minisztere, Eduard Hellvig eddigi mandátuma alatt egyetlen projektet sem indított el, jóváhagyta viszont Románia brandjének különféle rendezvényeken – így Lady Gaga, és a Red Hot Chilli Peppers együttes koncertjén – történő népszerűsítést. Lady Gaga bukaresti koncertjét egyébként a tárca 250 ezer euróval támogatta.

Törvényözön

A törvénykezés terén a Ponta-kormány már sokkal aktívabbnak bizonyult: mandátumának első száz napja alatt 700 határozatot, miniszterelnöki döntést hozott – igaz, ebből 500 személycserékre, leváltásokra és kinevezésekre vonatkozott. Sürgősségi kormányrendeleteinek száma 16 volt, ezek közül 7 volt gazdasági jellegű. Kormányrendeletet hármat fogadott el, 17 törvénytervezetet dolgozott ki, ezek közül 3-3 az energetikai illetve a bank- és biztosítási, 1-1 a távközlési ágazatot további a sztrádaépítést szabályozta, a többi a művelődésre, oktatásra, külső partnerségi kapcsolatokra vonatkozott.

Egyszersmind 399 kormányhatározat és 315 miniszterelnöki döntés látott napvilágot ez idő alatt. Utóbbiak, 15 kivételével államtitkárok- államtitkár-helyettesek, igazgatótanácsi tagok, szóvivők, kormányfelügyelők, kormányügynökségi vezetők kinevezését szentesítették. További 200 kinevezésről kormányhatározatok útján döntöttek.