„Egyelőre összevisszaság jellemzi a Szociáldemokrata Párt közigazgatási átszervezésre vonatkozó elképzeléseit. Az eddig felmerült elképzelések nem az emberek érdekeit szolgálják, hanem elsősorban Bukarest takarékoskodási szándékát tükrözik” – jelentette ki Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a megyék és a kisebb önkormányzatok összevonása nemcsak a magyar közösség számára jelenthet hátrányt, hanem általában a lakosság mindennapjait is megnehezítheti. A politikus a Maszol megkeresésére hangsúlyozta: bármilyen átszervezésre kerül sor, annak biztosítania kell, hogy a magyar közösség megőrizhesse jelenlegi súlyát a közigazgatásban.

Antal Árpád szerint a romániai közigazgatásban a magyar közösség jelenleg a lakossági arányát meghaladó mértékben van jelen. Mint elmondta, a 41 megyéből négyet, a 109 municípiumból tizenegyet magyar vezetők irányítanak. A kisebb városok és községek esetében valamivel alacsonyabb ez az arány, de összességében a magyaroknak arányuk fölötti súlyuk van.

A polgármester szerint ez részben annak is köszönhető, hogy az RMDSZ jelöltjeire román nemzetiségű választók is szavaznak. Mint mondta, ha a közigazgatási átszervezés következtében a magyar közösség elveszítené ezeket a tisztségeket, annak következményeit elsősorban nem az RMDSZ politikusai, hanem a magyar emberek éreznék meg.

Többet kellene utazni az ügyintézésért

Antal Árpád szerint a közigazgatási átszervezés megítélésénél egyetlen szempontnak kellene meghatározónak lennie: jobb vagy rosszabb lesz-e az emberek élete a változtatások után. „Amit én eddig láttam, én azt tudom mondani, hogy rosszabb lesz az embereknek” – mondta.

A polgármester úgy látja, hogy az összevonások következtében sokaknak nagyobb távolságokat kellene megtenniük az ügyintézéshez, és előfordulhatna, hogy a szülőknek más településre kellene iskolába vinniük a gyerekeiket. Ez különösen a kisebb településeken élő családok számára jelentene nehézséget.

Véleménye szerint az eddig ismertetett elképzelésekből nem derül ki, milyen előnyökkel járna az átszervezés a lakosság számára. Úgy látja, Bukarest elsősorban takarékoskodni szeretne, de tapasztalatai szerint a kisebb önkormányzatokon megtakarított pénzt végül a központi közigazgatásban költik el.

Kapcsolódó

Nemet mondanak az önkényes település-összevonásra – Nyilatkozatot fogadott el az RMDSZ Torockón

Elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ a helyi népszavazás nélkül, önkényesen település-összevonást célzó közigazgatási reformot.

közigazgatási átszervezés RMDSZ Torockó nyilatkozat kisebbségi jogok

„Szerintem nekünk nem lehet érdekünk az, hogy a kis önkormányzatokat, legyenek azok magyar többségűek vagy román többségűek, felszámolják azért, hogy Bukarest még több pénzt pazaroljon magára” – jelentette ki.

Kovászna megye Brassóval, Hargita Maros megyével olvadna össze?

Az elmúlt napokban több olyan térkép is megjelent, amely a romániai megyék lehetséges összevonását ábrázolja. Az egyik változat a jelenlegi táblabíróságok területi illetékességéből indul ki. Eszerint Kovászna megyét Brassó megyével, Hargita megyét pedig Maros megyével vonnák össze.

Antal Árpád szerint egy ilyen átszervezés különösen súlyosan érintené Háromszéket. „Egyetlen háromszéki embernek sem kell elmondani azt, hogy mit jelentene az, hogyha Kovászna megye megszűnne, és Brassó megyével összeolvadna. Tehát itt mindenhogy rossz lenne, nem kérdés ez” – közölte.

Kapkodást és összevisszaságot lát a tervek mögött

A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az átszervezéssel kapcsolatos nyilatkozatok gyors változása is azt mutatja, hogy egyelőre nincs kiforrott elképzelés.

Emlékeztetett, hogy kezdetben még az önkéntes társulás és összevonás lehetőségéről beszéltek, később már a háromezer lakosnál kisebb községek és a tízezer lakos alatti városok átszervezése került szóba. Ezt követően négyezres, majd ötezres lakossági küszöböt emlegettek, végül a megyék összevonása is felmerült.

„Ez az egész komolytalan, így, ahogy van” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: mindez nem jelenti azt, hogy a magyar közösségnek ne kellene komolyan foglalkoznia a kérdéssel. Ellenkezőleg, szerinte különösen fontos figyelemmel követni a folyamatot, és részt venni az átszervezéssel kapcsolatos egyeztetésekben.

Antal Árpád szerint nem nevezhetünk reformnak egy olyan átszervezést, amelynek eredményeként Bukarest pénzt takarít meg, miközben a helyi közösségek elveszítik önállóságukat, az emberek életminősége romlik és távolabb kerülnek a döntésektől. Hangsúlyozta: „Nem fogadunk el olyan átszervezést, ami rossz a magyaroknak”.