Bíró Barna Botond: A közigazgatási átszervezésnek a helyi közösségek igényeiből kell kiindulnia
A romániai közigazgatási-területi átszervezés során nem elegendő kizárólag statisztikai adatokat figyelembe venni, a helyi közösségek sajátosságait és a lakosság igényeit is szem előtt kell tartani – véli Bíró Barna Botond. Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a hegyvidéki települések, a vidéki közösségek sajátos helyzete és a települések közötti nagy távolságok mind olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell venni egy esetleges reform előkészítésekor.
A politikus az Agerpres hírügynökség megkeresésére kifejtette: a közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását, az ügyintézés egyszerűsítését és a közpénzek felelős felhasználását kell szolgálnia.
Mint hangsúlyozta: a döntések meghozatala előtt alaposan elemezni kell azok következményeit, és valódi konzultációt kell folytatni az érintett közösségekkel.
„Hargita megyében a hegyvidéki domborzat, a vidéki közösségek sajátosságai és a települések közötti jelentős távolságok olyan elemzést tesznek szükségessé, amely nem szorítkozik csupán a számadatokra. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférésről, a helyi igényekhez igazított fejlesztési projektekről és közösségeink jövőjéről beszélünk” – fogalmazott Bíró Barna-Botond.
A megyei tanács elnöke szerint minden érintettnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy elmondja a véleményét, hiszen a közösségek kulturális identitása, hagyományai és szokásai szintén tiszteletet érdemelnek. „Az emberek nem egyszerű számok egy statisztikában” – emelte ki, hozzátéve, hogy a reform során a helyi közösségek hangjának is érvényesülnie kell.
Átszervezés. A közigazgatási-területi átszervezés kérdése az utóbbi hetekben ismét előtérbe került. Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke november elején bejelentette, hogy a helyi közigazgatás reformján dolgozó pártmunkacsoport a települések átszervezésére is javaslatokat készít. A politikus szerint a változtatások mérlegelésekor az egy főre jutó jövedelmet és a közigazgatási egységek területét is figyelembe vennék. A tervek a központi állami intézmények és vállalatok összevonására is kiterjednek. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke október végén úgy nyilatkozott: Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan elő kell készíteni. A települések esetleges összevonásáról csak a részletek elemzése után lehet érdemben dönteni, az érintett közösségeket pedig nem lehet kihagyni a folyamatból. Az RMDSZ elnöke ezért helyi népszavazásokat is szükségesnek nevezett, és emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi egyezmények a kisebbségi közösségek jogainak és az etnikai arányoknak a védelmét is előírják.
.jpg)
