Mintegy 700 hektárnyi mezőgazdasági területet mértek fel a vadállatok által okozott károk miatt idén Hargita megyében, emellett közel száz szarvasmarhát és 180 juhot, illetve kecskét ért támadás. A károk legfőbb okozója a medve, de a gazdáknak a vaddisznókkal, farkasokkal és egyre gyakrabban az aranysakálokkal is számolniuk kell.

Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta: 2026-ban eddig hozzávetőleg 360 esetben végeztek vadkárfelmérést a megyében. A mezőgazdasági kultúrákban okozott károk mintegy 700 hektárnyi területet érintenek.

A leggyakrabban a silókukoricában, a szemes kukoricában, a kalászos gabonafélékben és a burgonyában keletkezett kárt kellett felmérni. A kukoricásokat elsősorban a medvék dézsmálják, míg a burgonyatermésben főként a vaddisznók okoznak pusztítást. Szarvasok által okozott károkat is nyilvántartásba vettek. A felmért területeken a termésveszteség általában 10–20 százalékos, de néhány esetben a teljes termés megsemmisült.

Az állatállományban is jelentős károkat okoznak a vadállatok: közel száz szarvasmarhát, valamint 180 juhot és kecskét ért támadás. Ezekért az esetekért szintén elsősorban a medvék felelősek, de farkastámadások is történtek, és újabban az aranysakálok is egyre több gondot okoznak.

Kapcsolódó

Egyre kevesebb vadkárt jelentenek be Hargita megyében – Az idei kifizetések még nem kezdődtek el

A legtöbb gondot továbbra is a medvék okozzák, viszont a káresetek száma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évekhez képest.

mezőgazdaság állattartás vadkárok vadkár Hargita megye bejelentés

Romfeld Zsolt rámutatott, hogy tavalyhoz képest csökkent a bejelentések száma: 2025-ben több mint 400 vadkárfelmérést végeztek. Ugyanakkor a károsított területek nagysága növekszik, ami részben azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasági területek összevonásával egyre nagyobb gazdaságokban összpontosul a termelés.

A vadkárok a gazdálkodási kedvet is visszafogják. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint egyes termelők már attól is elállnak, hogy bizonyos területeket megműveljenek vagy állatokat tartsanak, különösen a hegyi legelőkön és az elszigeteltebb térségekben. „Sokakat elbátortalanítanak a károk, és gyakran azok is veszélybe kerülnek, akik az állatokat gondozzák vagy őrzik. Egyre nehezebb olyan embereket találni, akik pénzért vállalják, hogy a medvével szembeszállva vigyázzanak az állatokra” – magyarázta Romfeld.

A veszteségek mérséklésére egyes gazdák növelik a takarmánykukorica termesztésére szánt területeket. Ezzel nem feltétlenül a termelést akarják bővíteni, hanem a vadkárok miatt kieső mennyiséget próbálják pótolni, és biztosítani az állatok takarmányellátását.

A kártérítések összegét a kieső termés alapján számítják ki, így azok nem fedezik a vadkárok miatt felmerülő valamennyi többletköltséget. A károsított területek megtisztításának költségeit például továbbra is a gazdáknak kell állniuk.

A vadkárok felmérését vegyes bizottságok végzik, amelyekben a polgármesteri hivatalok, a megyei környezetvédelmi igazgatóság és a mezőgazdasági igazgatóság képviselői vesznek részt. A testületeknek a kár önkormányzatnál történő bejelentésétől számított öt napon belül kell elvégezniük a helyszíni felmérést.