Dávid király idejéből való háromezer éves szöveget találtak egy korsótöredéken Jeruzsálemben, de senki sem érti, mit írtak a cserépre egy ősi kánaáni nyelven.

Ez az eddigi legrégebbi Izraelben talált alfabetikus írás, a Kr.e. 10. századból származik. Az eddig fellelt legősibb szöveget 250 évvel későbbre, Ezékiás júdeai király korára, a Kr.e. 8. század végére datálták – közölte a Maariv című izraeli lap csütörtökön.

Az ókánaánita nyelven írt szöveget tartalmazó cserepet a jeruzsálemi óvárosban a Templom-hegy déli tövénél ásták elő együtt hat másik cserépedény maradványaival, a kerámia-töredékeket egy feltárás alatt lévő Kr.e. 10. századi ház padlójának feltöltéséhez használták annak idején.   

A felirat szövege nem teljes, egy nagyobb, az amfora tetejénél körkörösen futó írás része lehetett. Az ókánaánita nyelvet és írást a héber királyság megerősödése előtt használhatták a városban élt jebuzeusok.      

Balról jobbra írva 2,5 cm nagyságú m, q, p, h, n, (talán) l, és n betűket vélnek kiolvasni a tudósok, értelmük azonban rejtély a szakemberek számára. Az ásatásokat vezető Eilat Mazar, a Jeruzsálemi Héber Egyetem régésze úgy véli, hogy a szöveg a korsó tulajdonosának nevét vagy lakóhelyét jelölhette, esetleg a benne tárolt dolgok nevét.

Már 2012 végén megtalálták a titokzatos szöveget tartalmazó cserepet, de csak most hozták nyilvánosságra, miután több izraeli tudós is hiába próbálkozott megfejtésével.