Felgyorsították és egyszerűsítették az örökbefogadást Romániában egy kedden megszavazott törvénymódosítás által. Az RMDSZ javaslatára megteremtették a lehetőséget arra is, hogy a kisebbséghez tartozó személyek a saját anyanyelvükön végezhessék el az örökbefogadói bizonylat megszerzéséhez szükséges felméréseket és tanfolyamokat. 

Csép Andrea parlamenti képviselő, a munkaügyi és szociális bizottság titkára a Maszolnak rámutatott: a módosítások azt célozzák, hogy a gyermekek minél hamarabb kikerülhessenek az állami gondozásból – hiszen jelenleg 50 ezer gyermek van állami gondozásban és közel 3500-at nyilvánítottak örökbefogadhatónak –, és szerető, odafigyelő családban fejlődhessenek, valamint hogy azokat a szülőket, akik gyermeket szeretnének örökbe fogadni, az állam ne ijessze el már az elején a sok bürokráciával és utánajárással. 

Változás, hogy a törvény szerint ahhoz, hogy egy gyermek örökbeadhatóvá váljon, már nem szükséges negyedfokú rokonig megkeresni a családtagokat, elég csak a harmadfokú rokonig visszamenni. Ez felgyorsítja a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítását, ráadásul a hatóságok már akkor feltérképezik a családot a harmadfokú rokonig, amikor a gyermek állami gondozásba kerül, érvelt a képviselő. 

Magyar nyelven is felmérhetik a szülőket

Ugyanakkor a törvény meghosszabbítja az örökbefogadói bizonylat érvényességét is, ezentúl nem két, hanem öt évig lesz érvényes a dokumentum, amit az örökbefogadó szülőknek kell beszerezniük. A törvény ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a szülői adottságok felmérését célzó eljárás a kisebbségek nyelvén is történhessen. 

Csép Andrea rámutatott, az örökbefogadásra vállalkozó szülőknek el kell végezniük egy tanfolyamot, valamint a hatóságok szociális ankétot végeznek, részletesen felmérik, ellenőrzik a környezetet, amelybe a gyermek kerülni fog, és egy pszichometrikus kérdőívet is kitöltetnek velük. 

A képviselő szerint a szülők már amúgy is stresszes állapotát sokszor tovább nehezítette, hogy román nyelven kellett kitölteni a tesztet, amin múlhat, hogy megkapják-e az örökbefogadói státust vagy sem, ezért az RMDSZ javaslatára megteremtették a lehetőséget arra, hogy a kisebbséghez tartozó személyek a saját anyanyelvükön végezhessék el ezeket a felméréseket. A magyar nyelvű dokumentumokat a gyermekjogvédelmi hatóságnak lesz a felelőssége biztosítania, a törvény módszertana ezt tartalmazni fogja, részletezte a politikus. 

Ezeket a juttatásokat szavazták meg

Továbbá elfogadták azt a javaslatot is, miszerint az összeszokási szabadság idején kapott juttatás ezentúl nem fix 1700 lej lesz, hanem hasonlóan számolják ki a GYES-en lévő szülők juttatásával: az elmúlt két év, de nem kevesebb, mint 12 hónap átlagjövedelmének a 85 százalékát kapják az örökbefogadó szülők. „Ugyanazt a jogosultságot megkapja, mint a biológiai szülő” – értelmezte Csép Andrea.

A törvény értelmében emellett plusz juttatásokat is kapnak bizonyos esetekben az örökbefogadó szülők. A „nehezen örökbefogadható” csoportba tartozó gyermekek után az állami havi 600 lejt fizet a szülőknek a gyermek nagykorúvá válásáig. Ide tartoznak a 3 és 6 év közötti gyermekek, a könnyű vagy közepes fogyatékkal élők vagy a testvérpárok. Továbbá havi 900 lej jár azon gyermekek után, akik 7 év fölöttiek, akik súlyos vagy halmozottan súlyos fogyatékkal élnek vagy három testvér után. 

„Előfordul, hogy két testvért kiemelnek a családból, és az egyedüli érzelmi kapocs, ami a biztonságot nyújtja a gyermeknek, a testvére. Van olyan eset, hogy a szakemberek úgy döntenek, hogy a testvérek nem választhatók szét, csak együtt lehet őket örökbe fogadni” – magyarázta a képviselő, hozzátéve: vannak jó példák is, amikor szétválasztják ugyan a testvéreket, de miután egy család örökbe fogadta az egyiket, és kiderül, hogy van egy testvére, őt is örökbe fogadják.

Emellett évi 1500 lejig leírhatók lesznek a gyermek rehabilitációjával kapcsolatos költségek, tudatta Csép Andrea. Az örökbefogadást ugyanis két év utókövetési időszak követi (hat hónappal meghosszabbítható), és az ezzel járó költségeket a jelzett keretig ezentúl az állam fizeti. „Ha nagyobb az összeg, a munkaadónak is megadtuk a lehetőséget, hogy amennyiben szeretné, kipótolhatja és leírhatja az évi jövedelemadóból” – tette hozzá a munkaügyi és szociális bizottság titkára. 

Ugyanakkor tíz alkalommal napi kétszáz lejjel támogatja az állam azokat a szülőket, akik más megyébe járnak a még állami gondozásban lévő gyermeket meglátogatni az örökbefogadás előtt, az egymásra hangolódás időszakában. Csép Andrea megjegyezte: Romániában egyedülálló szülők is örökbe fogadhatnak gyermeket, tehát mindez rájuk is érvényes. 

„A gyermek az első”

„2018 óta dolgozunk ezen a törvényen, több személyes találkozóm volt örökbefogadó szülőkkel, örökbefogadott gyerekekkel, akik már nagykorúak, intézményi, hatósági vezetőkkel, hogy minél jobban megértsem: mi a probléma a rendszerben, hogyan lehet a procedúrát gyorsítani. Mindenek felett a gyermek érdeke az elsődleges, az, hogy egészségesen, egészséges környezetben fejlődjön, hogy oda legyen figyelve rá. A gyerek nem egy ruhadarab, ami megtetszett, és utána eldobjuk” – mutatott rá Csép Andrea. 

Hozzátette, szakemberek szerint a gyermeknek a családban, az otthoni környezetben a helye, ha egy kicsit szegényesebb körülmények között is, de a vér szerinti család, a közvetlen rokonság az, aki mellett fel kellene nőnie. „Ha ez nem hozható össze, akkor jön az állami gondozási rendszer, aki gondoskodik erről a gyerekről” – fogalmazott a politikus.

Közlése szerint, ha a gyermek nem a szülő hibájából kerül állami gondozásba – például baleset, fogyatékosság esetén vagy alacsony kereset miatt, ami képtelenné teszi a szülői teendők ellátását –, akkor a törvény szerint egy év után a gyermeket örökbefogadhatóvá lehet nyilvánítani, ha a biológiai szülő nem működik együtt a hatósággal, nem keresi a gyermeket, nem érdeklődik iránta.

Ha a gyermek a szülő miatt kerül állami gondozásba – ha nem gondoskodik róla, éhezteti, koldultatja stb. –, és a szülő semmilyen lépést nem tesz annak érdekében, hogy a gyermek minél hamarabb visszakerüljön a családba, akkor hat hónap után a gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítják. Ugyanakkor a törvény megadja a lehetőséget azoknak a nagykorú szülőknek, akik lemondanak a gyermekükről, hogy 45 napig meggondolják magukat, ha ezt nem teszik meg, elindul a folyamat, hogy a gyermeket örökbeadhatóvá nyilvánítsák. 

A törvényről a képviselőház döntéshozó fórumként szavazott. A jogszabályt ki kell hirdetnie az államelnöknek, majd amiután megjelent a Hivatalos Közlönyben, 120 nap áll a rendelkezésre az alkalmazási módszertan kidolgozására.