banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Cseke Attila: igazságtalanul változtattak a regionális operatív program pályázási feltételein

Nem politikai alapon kellene döntsenek a Regionális Operatív Program megyeszékhelyek és megyei jogú városok pályázatairól, mondta szerdai nagyváradi sajtótájékoztatóján Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ-es szenátor.

Normatív alapon pályázhassanak a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok is az uniós támogatásokra, ahogy az előző költségvetési ciklusban a megyeszékhelyek tehették ezt, s ne a Regionális Fejlesztési Tanács döntsön ezek sorsáról, ahogyan azt a 174-es sürgősségi kormányrendelet meghatározza – ezt a módosító javaslatot nyújtja majd be a szenátusi vita során Cseke Attila, Bihar megyei RMDSZ-es szenátor.

Alig 40 nappal a 156-os sürgősségi kormányrendelet után már változtattak a Regionális Operatív Program keretében benyújtható pályázatok rendszerén, mondta a szenátor, aki hozzátette: a két kormányhatározat kibocsátása között egyetlen esemény történt, a helyhatósági választások, amelynek eredményei nyomán a politikai erőviszonyok változtak.

A 2014–2020-as költségvetési időszakban a megyeszékhelyek között a számukra elkülönített összegek 50 százalékát egyenlően osztották el , a másik 50 százalékára pedig a lakosság számának arányában pályázhattak, így sikerült Nagyváradnak is sok uniós forrást lehívnia, mondta a szenátor.

Szeptemberben a 156-os számú sürgősségi kormányrendeletben a 2021–2027-es költségvetési időszakra a megyeszékhelyek mellett a megyei jogú városok (Biharban három ilyen van, Nagyszalonta, Margitta és Belényes) is pályázhattak volna a számukra fenntartott összegekre, ezek 35 százalékát egyenlő módon osztották volna szét, 65 százalékára pedig szintén a lakosságszám arányában pályázhattak volna a megyeszékhelyek és városok. Csakhogy az október 14-én megjelent 174-es rendeletben felülírták ezt a szabályozást, és úgy döntöttek, hogy a Regionális Fejlesztési Tanácsok döntsenek a pályázatokról, s csak abban az esetben lépjen életbe a 35-65 százalékos arány, ha a tanács két alkalommal is döntésképtelen.

Ennek a testületnek a megyei tanácselnökök, a megyei jogú városok, a városok és községek képviselői a tagjai, emiatt egyértelműen politikai lobbira lesz szükség ahhoz, hogy az egyes pályázatokat kedvezően bírálják el, mondta Cseke Attila. A szenátor hozzátette: szerinte az uniós támogatásokra egyenlő pályázati feltételeket kellene biztosítani az önkormányzatoknak, ezért amint a szenátus elé kerül a rendelet, a már említett módosítást fogja javasolni.

Elfogadták az ANL-lakások javítási alapja kapcsán benyújtott módosító javaslatát, számolt még be Cseke Attila. A jövőben a bérleti díj 0,8 százaléka helyett annak 1,5 százaléka kerülhet abba az alapba, amelyekből a lakásokat kezelő önkormányzatok elvégeztethetik a tömbházakban a szükséges javításokat. A bérlőknek ez nem jelent áremelést, de az önkormányzatokat tehermentesíti, amelyeknek eddig saját költségvetésükből kellett pótolniuk az ANL-tömbházak munkálataihoz szükséges összegeket.
banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?