banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Kérdésessé vált, hogy megtartható-e december 6-án a parlamenti választás

Kérdésessé vált, hogy megtartják-e december 6-án a nemzeti liberális párti (PNL-s) kisebbségi kormány által kiírt parlamenti választásokat, mivel a jelenlegi parlamentben erőfölényben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) ismét a voksolás elhalasztását szorgalmazza a rohamosan gyorsuló koronavírus-járványra hivatkozva.

Marcel Ciolacu házelnök, a PSD elnöke szerint a járványhelyzet ellenőrzése kicsúszott a kormány kezéből, és a napi négyezer új fertőzés közepette „kizárt dolog” választásokat rendezni, hiszen nem lehet legitim parlamentet választani, ha az emberek nem mennek szavazni.

Jogi szempontból a PSD arra alapozza halasztási szándékát, hogy a Hivatalos Közlönyben csütörtökön jelent meg az az alkotmánybírósági döntés a 27 oldalas indoklással együtt, miszerint nem sérti a román alkotmányt az a törvénytervezet, amelynek értelmében nem a kormány, hanem a parlament határozná meg a parlamenti választások időpontját. Ezt a jogszabálytervezetet még júliusban fogadta el a parlament PSD-s többsége, hogy elvegye a PNL-kormánytól a parlamenti választások kiírásának jogát, de Klaus Iohannis államfő alkotmányossági óvása és a bírói testület többszöri halasztása miatt a törvény még mindig nem lépett hatályba.

Mivel az alkotmánybíróság nem döntött idejében az óvásról, a kormány a hatályos régi törvény alapján december 6-ra kiírta a parlamenti választásokat. Megkezdődött tehát a választási folyamat, megalakult a központi választási bizottság, lejárt a választási szövetségek bejegyzésének, valamint a jelöltállítás határideje a függetlenek, illetve a külföldi választókerületben indított pártlisták számára.

Egy ideig úgy tűnt, a parlamenti többség is elfogadta a december 6-i dátumot, és – a kormánnyal egyetértésben – rekordidő alatt megszavazott egy másik, azóta hatályba lépett törvényt a járványhelyzet miatt szükségessé vált szervezési módosításokról. Most azonban, hogy az alkotmánybíróság a parlamentnek adott igazat a kormánnyal folytatott jogvitában, a PSD ismét a választások elhalasztását szorgalmazza.

Az alkotmány szerint a parlament megbízatása négy évre szól, amelynek lejártától számított legkésőbb három hónapon belül ki kell írni a választásokat, hacsak nem áll elő a parlament mandátumát hivatalból meghosszabbító helyzet, például újabb rendkívüli állapot. Mivel a jelenlegi törvényhozók 2016. december 21-én tették le a hivatali esküt, 2021. március 14. az utolsó olyan vasárnap, amikor meg lehet választani az új képviselőket és szenátorokat az alkotmányos előírás megsértése nélkül.

Az alkotmánybíróság csütörtökön hatályba lépett határozata szerint a parlament sem hosszabbíthatja meg saját megbízatását jövő év márciusán túl, de jogában áll – a járványhelyzet miatt – úgy dönteni, hogy a választásokat nem a négyéves mandátumon belül (december 6-án), hanem a határidő után rendezik meg az alkotmány által megengedett plusz három hónapon belül. A választások legfeljebb három hónapos elhalasztásáról csak a parlament dönthet.

Most az államfőnek tíz napja van arra, hogy kihirdesse az alkotmányossági szűrőn több hónapos késéssel túljutott, a már megkezdett választási menetrendet felborító törvénytervezetet, de az is jogában áll, hogy egy alkalommal visszaküldje megfontolásra a parlamentnek. Ha kihirdeti, ez alapján a parlament már csak akkor tudja tartani a 60 napos határidőt, ha december 20-ra, a mandátum utolsó napjára tűzi ki a választást. Ha visszaküldi megfontolásra a parlamentnek a törvényt, az egy-két nap alatt újból megerősítheti, s az államfőnek újabb tíz napon belül – tehát november 5–6-ig – ki kell hirdetnie, onnan számítva pedig a 60 nap már januárra esne.

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?