Beszterce megye: erősödött a magyar képviselet, de volt, ahol sorshúzáson ment el egy mandátum
Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ számára egy szempontból Hunyad megyéhez hasonlóan alakultak a szeptember 27-i önkormányzati választások: a két szórványmegyében az egyik legfontosabb célkitűzés az volt, hogy sok év után újra legyen magyar képviselet a megyei önkormányzatban. Mindkét térségben eredményes politikai összefogás révén sikerült elérni ezt a célt. Sikerként könyvelik el továbbá, hogy a helyi tanácsokban is erősödött az RMDSZ-es képviselet, illetve megmaradt a képviselet a megyeszékhely városi tanácsában is.
A Beszterce-Naszód megyei helyhatósági választási eredményekről Décsei Attila számolt be a Maszolnak. A területi RMDSZ-elnöke foglalhatja el mostantól az egyetlen magyar képviselői helyet a Beszterce-Naszód Megyei Tanácsban is. Ugyanakkor a települések összességét figyelembe véve az eddigi 26 önkormányzati tanácsoshoz képest mostantól 33 mandátumot tudhatnak magukénak, főként a megye nyugati, dél-nyugati felében található, jelentősebb magyar lakossággal rendelkező településeken.
Politikai szövetség a megye és a megyeszékhely élén
„Idén először történt olyan, hogy az RMDSZ politikai szövetségre lépett bizonyos román pártokkal, ez kizárólag a szórványmegyékben történt meg. Az egyik ilyen szövetséget Hunyad megyében kötöttük, hogy visszakerülhessünk a megyei tanácsba, a másikat pedig itt, Beszterce-Naszód megyében, szintén azért, hogy tizenkét év után újra legyen magyar képviselet a megyei önkormányzatban, illetve Beszterce városában. Mi a Szociáldemokrata Párttal, a Népi Mozgalom Pártjával és a Pro Románia Párttal léptünk szövetségre, és hangsúlyozom, hogy ez kifejezetten Beszterce megye tanácsára és megyeszékhelyére vonatkozott” – részletezte az újonnan megválasztott megyei tanácsos.
A szórványmegyében nyolc olyan önkormányzat is van, ahol négy, nyolc, illetve akár tizenkét éve nem volt magyar képviselet, most pedig újra jelen vannak a tanácsokban.
Az RMDSZ-nek mindössze egy polgármestere van a térségben, Árpástó községet – amelyhez Magyardécse és Maluc is tartozik – továbbra is Martonos Tamás fogja vezetni. Itt a tanácsok összetétele is kedvező a magyarság szempontjából, ugyanis a 11 önkormányzati képviselőből 7-en RMDSZ-esek.
Décsei Attilától azt is megtudtuk, hogy Szentmáté községben szinte meglepetés sikerként értékelik, hogy megduplázták az RMDSZ-es képviseletet: az eddigi kettő helyett négy tanácsos foglalhat helyet az önkormányzatban. A Bödön, Kékesújfalu, Szászencs és Szászújős falvakat is magában foglaló községnek összességében ugyanis mintegy negyven százaléka magyar nemzetiségű. A területi RMDSZ-elnök hozzátette, bíznak abban, hogy ezen a településen sikerül az alpolgármesteri tisztséget megszerezni, ehhez azonban a román pártok képviselőinek a támogatását is el kell nyerniük.
Apanagyfaluban érdekes helyzet alakult ki: a hét települést magában foglaló községben 25 százalékos a magyarság aránya, és az elmúlt négy évben egy magyar tanácsos ült az önkormányzati testületben. A szeptember végi választások alkalmával több szavazatot kapott az RMDSZ, mint négy évvel ezelőtt, és reális esély mutatkozott arra, hogy még egy képviselő bekerül a tanácsba.
„A szerencse nem tartott velünk, mert egyforma szavazatszám volt a Szociáldemokrata Párttal, és a törvény értelmében sorshúzásra került sor, amelyen vesztettünk. A szavazatszámok növekedtek a négy évvel korábbi választásokhoz képest, és ennek alapján két tanácsosunk kellett volna legyen. Ilyenkor mondhatjuk azt, hogy minden egyes szavazat számít: ha egyetlen szavazattal többet kaptunk volna, akkor meglett volna a két tanácsos és nem kellett volna sorshúzást tartanunk” – mutatott rá a területi RMDSZ-elnök.
A további választási eredmények alapján Óradnán nyolc év után nyerték vissza az elveszített tanácsosi mandátumukat, Szászlekence községben a cegőtelki magyar szavazóknak köszönhetően jutott az RMDSZ a helyi tanácsba. Egyetlen község volt, ahol az eddigi magyar tanácsosi mandátum megszűnt: Nagysajó, itt nem sikerült a Szövetségnek megszereznie a bejutáshoz szükséges szavazatok öt százalékát.
A magyar nyelvű oktatásra koncentrálnak
„Itt, szórványban kötelességünk az, hogy mindig figyeljünk a magyar közösségekre. Az oktatás és a kultúra ápolása mellett az egyházainkra is tekintünk, és próbálunk nekik is támogatásokat szerezni. Ez a fő célunk, ez volt eddig is, és ezt tartjuk továbbra is elsődleges célnak. Mindezek mellett szükség van a települések fejlesztésére is. És ott, ahol be tudunk segíteni, meg fogjuk tenni akár utak aszfaltozásáról vagy a vízhálózat kiépítéséről van szó. Vannak olyan falvak, ahol a gázvezeték a közelükben halad el, ezekre is fogunk majd összpontosítani, hogy bevezessék a gázt” – fejtette ki Décsei Attila.
Hozzátette, reményei szerint a megyei tanácsban megszerzett képviselői helynek köszönhetően nagyobb sikerrel tudnak majd azon magyar többségű települések számára is magasabb költségvetési pénzeket elkülöníteni, amelyek eddig a beruházási támogatási listák végén szerepeltek.
Az oktatással kapcsolatban kifejtette, hogy Beszterce-Naszód megyében öt településen összpontosul a magyar nyelvű oktatás: Magyardécse, Vice és Szentmáté falvakban általános iskolai oktatás zajlik, míg Besztercén és Bethlenben középiskolába járhatnak a magyar diákok. Számukra a református egyház közreműködésével ingyenes bentlakást biztosítanak a városokban. Az ingázó gyermekek számára igyekeznek térítésmentes megoldásokat találni. Ezen a téren még vannak tennivalók Szászújős, Szentmáté, Szászlekence és Cegőtelke ingázó diákjai esetében.
Ugyanakkor az elmúlt időszakban bővült az iskola utáni foglalkozások száma is, a két város mellett most már Magyardécsében és Szentmátén is lehetőségük van a gyermekeknek ezeken részt venni.
Beszterce-Naszód megyében tizenegyedik éve működik sikeresen az iskolatáska program, amelynek köszönhetően a magyar diákok egy része a helyi tanácsosok és a Rákóczi Szövetség jóvoltából új iskolatáskát, illetve más taneszközöket kap a tanév elején. Besztercén éppen ezen a héten indult újra a Magyar Házban a néptáncoktatás, Szentmátén pedig már működik egy ideje.
A magyar kulturális rendezvények ebben az évben a koronavírus-járvány miatt többnyire elmaradtak, de a megerősödött önkormányzati képviseleteknek köszönhetően a jövőben még nagyobb hangsúlyt helyeznek erre a területre is.