Iskolakezdés tanítói szemmel: a korlátozások mellett támpontokat is kellene nyújtani

Nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a pedagógusok amiatt, hogy az iskolai tevékenységeket szabályozó határozattervezet elsősorban a korlátozásokra és tiltásokra fókuszál, támpontot nem ad arra, „hogyan lehetne mégis”, véli Bárdos Réka, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium tanítója, aki előkészítő osztályos tanítványaival maszkban és fizikai távolságot tartva fog legelőször találkozni. A szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum step by step módszerrel oktató tanítója, Fodor Emőke szerint a pedagógus hozzáállásán és kreativitásán fog múlni, hogy ne félelemben teljen a gyermekek ideje az iskolában. „Óvatosak vagyunk, de attól megy előre az élet” – fogalmazott. 

Noha a szeptemberi 14-ei iskolakezdés konkrét forgatókönyve még senki számára sem ismert pontosan, a romániai iskolákban zajlanak az előkészületek, tervezgetések arról, ki hogyan tudna igazodni a közvitára bocsátott rendelettervezetbe foglalt, a közoktatásban alkalmazandó egészségügyi szabályok betartásához. 

Ennek lényege többek között, hogy a maszkviselés a tanintézményekben órák alatt is kötelező tanárnak, diáknak egyaránt, a gyermekek nem érintkezhetnek egymással, a tantermekben biztosítani kell a tanulók közötti egyméteres távolságot, illetve – ha erre nincs lehetőség – a padok átlátszó válaszfallal történő elkülönítését. A tanulók közötti érintkezést korlátozni kell várakozási zónák kijelölésével, a védőtávolság betartásának biztosítása érdekében, a tantermen belüli mozgást és/vagy szoros kontaktust feltételező gyakorlati feladatokat kerülni kell.

Javasolt, hogy – ahol erre lehetőség van – osztályonként eltérő időintervallumokat szabjanak meg az órák közötti szünetre a mosdókban és az iskolaudvaron egy időben jelen levő tanulók számának korlátozása érdekében. Ugyanakkor javasolt több időintervallumot megszabni és több bejáratot kijelölni az iskolába érkezők számára. „A gyerekeknek meg kell tanítani, hogy ne öleljék meg egymást, ne érintsék meg egymás kezét, ne tartózkodjanak közel egymáshoz. Továbbá tilosak a testi érintkezést igénylő és a labdajátékok, valamint az olyan tevékenységek, amelyek során kézről kézre adnak tárgyakat” – jegyzik meg egyebek mellett a rendelettervezet kidolgozói. 

A jogszabály szerint a tanfelügyelőségek szeptember 7-ig továbbítják a megyei vészhelyzeti bizottságoknak valamennyi iskola járványügyi helyzetnek megfelelő tanévkezdési forgatókönyvét. A megyei vészhelyzeti bizottságoknak ezeket szeptember 10-ig jóvá kell hagyniuk. Településenként három forgatókönyv lehetséges az is iskolakezdésre az utolsó két hét alatt diagnosztizált koronavírus-fertőzések ezer lakosra jutó teljes száma alapján. Ha ez a mutató egy alatt van (zöld forgatókönyv), akkor megnyitnak az iskolák, ha egy és három között (sárga forgatókönyv), akkor csak az elemisek és a végzősök vehetnek részt személyesen a tanórákon, ha pedig 3 felett van (piros forgatókönyv), akkor az illető településen bezárnak (vagy ki sem nyitnak) az iskolák és online folytatják a tanévet. 

Mindent, ami személyessé teheti a tanítást, eltörölnek

Mindezen intézkedések betartatása az elemi osztályosok esetében külön kihívást jelenthet. Bárdos Réka cikluskezdő osztályát várja szeptember 14-én a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium padjaiba, a kis előkészítősök eligazítása az épületben, és az új csapat közösséggé formálása a jelenlegi körülmények között nehézséget jelent. A gondok már az első iskolanapon kezdődnek: a javasolt szabályok szerint harmadik személynek, tehát a szülőnek is tilos a belépés az intézménybe, ezért kérdéses, hogy az iskola kapuját először átlépő gyermek, aki nem ismeri az épületet, sem a tanítót, hogyan jut el az osztályteremig.

„El sem tudom képzelni, hogy hogyan, mi alapján fogom azonosítani a 28 diákot az osztályomban, és ők engem” – fogalmazott a pedagógus, aki számára kérdés, hogy hogyan lehet kapcsolatot kiépíteni azokkal a gyermekekkel, akiknek ez lesz az első iskolai élménye, akit nem vezethet kezét fogva az osztályterembe, és ő sem foghatja meg társa kezét, holott az előkészítő osztályokban az ismerkedés, a közösségformálás, az épületben való orientáció fontos szerepet játszik. „Azon is gondolkodtam, hogy ha teljes mértékben kötelező lesz a maszkviselés órán és szünetben is, valamit magamra kell hogy öltsek, egy olyan ruhadarabot vagy valamit, amiről azonosítani lehet, hogy én vagyok az” – osztotta meg. 

Bárdos Réka szerint az iskolának a tanulási közeg biztosítása mellett az is feladata, hogy élvezetessé, élményszerűvé tegye az oktatást, közös játékokkal, előadásokkal, tevékenységekkel, kirándulásokkal, de jelen pillanatban minderre nincs lehetőség. Mindent eltöröltek, ami személyessé tudná tenni a tanítást, a törvényhozók nagyon steril környezetet próbálnak kialakítani, vélekedett. Úgy látja, kizárólag az egészségügyi előírásokra koncentrálnak – ami érthető –, viszont nincs összeegyeztetve azzal, hogy milyen közegben és hogyan kellene igazodni a szabályokhoz, valamint úgy látja, az iskolai tevékenységeket szabályozó határozattervezet elsősorban a korlátozásokra és tiltásokra fókuszál, támpontot nem ad arra, „hogyan lehetne mégis”.

A kolozsvári unitárius kollégium tanítónője szerint rengeteg helyspecifikus részletkérdésre kell a tanévben a pedagógusoknak és az iskolák vezetőségének választ találniuk. „Ami nagyon nehéz a pedagógusoknak, hogy mi legjobb esetben 10-én kapunk választ arra, hogy hogyan kezdünk, és elméletileg 14-én kezdődik az iskola. Ember legyen a talpán, aki három nap alatt rá tud készülni. Nagyon kusza minden, naponta változnak az előírások, nagyon nehéz követni és rákészülni is. Nekem a legnagyobb félelmem az, hogy a gyermekek félni fognak ettől az egésztől” – mondta, megosztva azon aggodalmát is, hogy a pedagógus egy nagy létszámú osztálynál jóformán az őr szerepét kell hogy eljátssza: figyelnie kell arra, hogy a tanulók ne érintsék meg egymást, ne cseréljenek tárgyakat maguk között. 

Óriási változás az elmúlt évekhez képest az, ahogyan a mostani előkészítő osztályt indítják el. Bárdos Réka ismertette, a járvány előtti időkben szeptember elején a cikluskezdő osztály tanítója legalább egyszer találkozott a szülőkkel, és a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban hagyomány volt, hogy iskolakezdés előtt játszóházat szerveztek, „hogy ne a templomi tanévnyitón lássák egymást és a tanítót először”. Minderre most nincs lehetőség, szülői értekezletet sem lehet tartani, csak legfeljebb online. 

Kétgyermekes anyaként a szülők helyzetét is átérzi, hárman háromféle tanintézménybe járnak. „Ha az én gyerekeim órarendje – több mint valószínű, hogy – váltásban lesz, ember legyen a talpán, aki össze tudja hangolni a munkáját és a gyermekek hetente vagy kéthetente változó programját, mert nagyon kevés iskola az, ami meg tudja adni azt a lehetőséget, hogy egy váltásban menjenek be” – mondta Bárdos Réka tanító, aki egyébként környezetében többnyire az iskolába való visszatérést támogató szülőket lát, de elismerte, hogy vannak olyanok, akik aggódnak közösségbe engedni a gyermeket. 

„A pedagógusok kreatívak, meg fogjuk tudni oldani”

Megkérdeztük, mit gondol a betartandó egészségügyi szabályokról egy olyan tanító, aki a csapat- és műhelymunkákra, a gyermekek közötti kommunikációra és interakcióra épülő step by step módszerrel oktat. Fodor Emőke, a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum pedagógusa a pozitív hozzáállást javasolja. Kérdésünkre elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a járvány kitörése óta elsős tanítványai már hozzászoktak a maszkviseléshez és a fizikai távolságtartáshoz, fél év alatt sok mindent láttak és hallottak erről a helyzetről. 

Ennek ellenére természetesen számára is kihívást jelentenek az új körülmények, furcsa lesz, hogy a napot nem kézfogással, öleléssel indíthatják. Ám úgy véli, még mindig jobb ez, mint a kizárólag online oktatás, mert nem tudják felmérni, hogy az elmúlt időszakban a gyermek pontosan mit dolgozott, mennyit oldott meg a feladatokból a szülő, mennyire alaposak a második félévben szerzett ismeretek. 

Fodor Emőke osztályában egyelőre az a megoldás látszik körvonalazódni, hogy felezik az osztálylétszámot, és fele a diákoknak délelőtt, fele délután fog járni, majd hetente cserélnek. Ez kihívást jelent a szülőknek, akik ahhoz voltak szokva, hogy a step by step oktatásban a gyermekek napi 8 órás felügyelete megoldott, házi feladatokat sem vittek haza magukkal. De zajlik a tervezés a szamosújvári iskolában is, az udvaron például telerajzolták a pedagógusok földet. A kis ábráknak nem az a céljuk, hogy a gyermekek kizárólag azon álljanak, hanem ezekre alapozva különböző játékokat találhatnak ki, ha már fogócskázni nem lehet.  

 

A tanítónő úgy látja, a pedagógus kreativitásától és hozzáállásától függ, hogy a gyermekek iskolában töltött ideje ne félelemben teljen. Szerinte meg lehet játékosan közelíteni mind a maszkviselés, mind a távolságtartás szabályait is. Mesét találhatnak ki, rajzokkal magyarázhatják meg a helyzet fontosságát, és beszélhetnek arról is, hogy hogyan lehet kimutatni másképp a szeretet, ha a társad kezét nem foghatod meg. „Óvatosak vagyunk, de attól még megy az élet előre, én így látom” – mutatott rá, hangsúlyozva: „azt hiszem, a pedagógusok elég kreatívak, és meg fogjuk tudni oldani”. 

Kapcsolódók

Kimaradt?