Határozottan elítéli az iskolai óraszámok csökkentésének elhalasztását a Magyar Szülők Szövetsége. A Bukaresti Rádiónak adott interjúban Csíky Csengele elnök „gyermekkínzásnak” nevezte a heti 36-40 órás „iskolai műszakot”, egyúttal pedig élesen bírálta az oktatási minisztériumot, amely meglátása szerint engedett a katedrájukat féltő pedagógusok zsarolásának.

„A gyermekek mérhetetlenül le vannak terhelve. Ezt szó szerint kell érteni” – magyarázza a Magyar Szülők Szövetsége (MSZSZ) elnöke, miért volna égető szükség az iskolai keretóraszámok csökkentésére, amelyben elmondása szerint az utolsó pillanatig reménykedtek. Csíky Csengele kifejtette: miközben egy felnőtt heti munkaóraszáma 40 – napi nyolc órával számolva –, a romániai gyermekek VII. osztálytól fölfelé 36, 38, 40 órát ülnek az iskolapadban.

„És ezek után még haza kell menni, tanulni kell, felkészülni kell, vizsgákra készülni kell, valamint mindezek mellett a gyermekek plusz órákra járnak, mert az iskolai felkészítés nem elegendő ahhoz, hogy megfelelően vizsgára tudjanak állni” – fűzte hozzá. Csíky Csengele kijelentette: a magyar diákok plusz órákra járnak románból, magyarból, matematikából, illetve az érettségire készülők több tárgyból is, „tehát ez magyarul gyerekkínzás!”

Az MSZSZ elnöke szerint „érthetetlen” és „maximálisan felháborító”, hogy ilyen körülmények között az oktatási miniszter miért tolta ki a keretóraszámok csökkentését előíró törvény alkalmazását akkor, „amikor már a tanévkezdésre készülve nagyjából megvoltak az új keretóraszámok, és nagyjából a keretek össze voltak állítva”. Egyetlen magyarázatot lát mégis: a szakszervezetek tiltakozását.

Kész átverés

Egyes források szerint a döntés egyértelműen a választási évvel hozható összefüggésbe, különösen azután, hogy az illetékesek egyrészt eltitkolták a halasztásra vonatkozó szándékot, másrészt az érintetteket megtévesztve azt a benyomást keltették, hogy a keretóraszámok csökkentése sínen van.

Klaus Iohannis államelnök 2019 novemberében hirdette ki azt a tanügyi törvényt módosító jogszabályt, amelynek értelmében a 2020-2021-es tanévtől a heti óraszám az elemi osztályokban átlagosan 20 (napi 4 óra), gimnáziumban (5-8. osztályok) 25 (napi 5 óra), középiskolában pedig 30 órára (napi 6 óra) csökken.

Augusztus 20-án este Monica Anisie tanügyminiszter bejelentette, hogy a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely 2025-26-ig kitolja a 2019 végén elfogadott törvény alkalmazását, pontosabban a jogszabály által előírt óraszámcsökkentést csak az előkészítő osztályokban alkalmazzák a szeptember 14-én kezdődő tanévtől.

A sürgősségi rendelet derült égből villámcsapásként érkezett, ugyanis annak tervezetét nem bocsátották közvitára az elfogadását megelőzően. Ráadásul kevesebb mint egy hónappal korábban, július 30-án az oktatási tárca közvitára bocsátott egy másik sürgősségi rendelettervezetet, amely szerint a változtatások valamennyi cikluskezdő (előkészítő, illetve V. és VIII.) osztály esetében a 2020-2021-es tanévvel kezdődnek.

Csíky Csengele szerint az utolsó előtti pillanatban végrehajtott törvénymódosítás mögött a szakszervezetek tiltakozása állhat, „mert tiltakoztak, ezt tudjuk, mondván, hogy tanárok maradnak állások nélkül, mert lecsökken az óraszámuk”. Hozzátette: hogyha a szakszervezeti tiltakozás hatására vonták vissza a keretóraszám-csökkentést, akkor egyértelműen ki tudjuk mondani, szembemenve mindenféle-fajta szakszervezettel, hogy mindenről szól ez az oktatás, csak éppen a gyermekekről nem, és amit művelnek, azt úgy hívják, hogy gyermekkínzás”.

Különösen ellentmondásos ez a döntés akkor, amikor a koronavírus-járvány miatt felmerült, hogy csökkenthetik a kerettantervbe foglalt óraszámokat abban az esetben, ha úgy alakulnak a dolgok.

Elfogadható a felelősségvállalási nyilatkozat

Csíky Csengele kitért az interjúban egy másik kormányzati javaslatra is, amely a szülők egy részénél kivágta a biztosítékot. Eszerint csak akkor mehetnek szeptember 14-től iskolába a gyerekek, ha előzőleg a szüleik felelősségvállalási nyilatkozatot töltenek ki, hogy a gyermekükön nem mutatkoztak a Covid–19-betegség tünetei, nem diagnosztizálták ezzel a kórral, és nem is érintkezett koronavírus-fertőzött személyekkel. Egyes szervezetek úgy értékelték: a minisztérium a szülőkre hárítja a felelősséget ahelyett, hogy megoldaná a gyerekek szűrését.

Az MSZSZ elnöke viszont egyetért a javaslattal, bár szerinte is előfordulhat, hogy a nyilatkozat egyes megfogalmazásain változtatni kell. Emlékeztetett: régi probléma, hogy egyes szülők – mivel nincs, kire hagyják otthon – beviszik a tanintézménybe a beteg gyermeküket. A tanügyi rendszer régóta próbálja visszaszorítani a jelenséget, jobbára sikertelenül. Ilyen körülmények között Csíky Csengele szerint elfogadható a nyilatkozat, hiszen egyrészt nem lehet mindent elvárni a tanintézményektől, másrészt valamilyen módon tudatosítani kell a szülőkben, hogy vállalniuk kell a felelősséget a gyermekükért.