A falusi iskolák diákjainak kétötöde különböző okokból nem vett részt a a koronavírus-járvány kezdetén bevezetett online az oktatásban – derül ki a World Vision Romania jelentéséből, amelynek adatai előrevetítik, hogy mi történne, ha ősztől ismét ezt az oktatási módszert kell alkalmazni a tanévkezdés után.

A gyerkmekjogvédő civil szervezet 2020. május 10. és június 27. között készített telefonos felmérést 1769 vidéken élő család körében, összesen 139 községben és 313 faluban. Ebből kitűnik, hogy a falusi gyermekek 40 százaléka különböző okokból nem vett részt a járvány kezdetén az online oktatásban. Három szülő közül egy beismerte, hogy a szükségállapot alatt keveset foglalkozott a gyermekeivel, bár – mint bevallották – tudták, hogy nagy szükségük lenne a segítségére.

A felmérés szerint a vidéki szülők közel 4 százalékának nem sikerült beszereznie a minimálisan szükséges napi élelmiszereket, az iskolások tanszereit, a higiéniai cikkeket (szappant, fertőtlenítő szereket), illetve a gyógyszereket. Öt család közül kettőnek vissza kellett fognia korábban is szegényes költekezéseit.

Az online oktatáson egyébként a falusi gyermekek 46,1 százaléka okostelefonon, 9,5 százaléka laptopon, 6,4 százaléka asztali számítógépen, 5,2 százaléka tableten vett részt, 7,4 százalék viszont, megfelelő eszközök híján, nem kapcsolódott be az online tanfolyamokba. A gyermekek 30 százalékban a Whatsapp és a Messenger alkalmazást használták.

A falusi iskoláskorú gyermekek 44,2 százalékának volt saját eszköze az online tanfolyamokon való részvételhez; 32,31 százalék esetében viszont két gyermek között oszlott meg az eszköz, 14,6 százaléknál három vagy ennél több gyermek is osztozott rajta, 8,8 százaléknak pedig semmilyen eszköze nem volt.

A felmérés szerint a falusi iskolák 25 százaléka nem rendelkezik internetkapcsolattal, 90 százalékuknak nincs laptopjuk, asztali számítógépük, tabletjük a gyermekek számára, a falusi iskolaigazgatók 87 százaléka pedig egyenesen úgy véli, nem szabad kiterjeszteni az internetes oktatást. Az új munkamódszerekkel egyébként a tanárok 45,2 százaléka hamar megbarátkozott, 42,9 százaléka viszont nem volt felkészülve rá.

Világszerte rossz a helyzet

A World Vision igazgatója, Mihaela Naibăr szerint mindenekelőtt fel akarták mérni a családok helyzetét anyagi és érzelmi szempontból, illetve meg akarták vizsgálni, miként jutnak hozzá az oktatáshoz a járvány idején a falusi gyermekek. A felmérésből kiderül, hogy a falusi családok és a gyermekek nincsnek tisztában a járványt követő helyzettel, a legnagyobb bizonytalanságban élnek, nem tudják, mihez kell kezdeniük és kétségbejtőnek érzik helyzetüket.

Mint kifejtette, faluhelyen egyáltalán nem ritka dolog, hogy a családoknak nem csupán laptopjuk vagy számítógépük, okostelefonjuk nincs, de még egyszerű telefonnal sem rendelkeznek, több faluban pedig egyáltalán nem működik az internet. A szülők húsz százalékának a járvány idején csökkent a jövedelme, többen időlegesen, vagy egyszerűen munka nélkül maradtak, sokan fekete munkára kényszerültek.A gyermekek elszigetelve érzik magukat, távol a barátaiktól, a családjuktól, az iskolától.

Mihaela Naibăr szerint nem csupán Romániában, de világszerte is ugyanez a helyzet. A 13 országban – Romániában, Albániában, Bangladesben, Bosznia-Hercegovinában, Brazíliában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Maliban, Mongóliában, Nicaraguában, Peruban, a Fülöp-szigeteken, Sierra Leonéban, valamint a török-szíriai határ közelében élő a szíriai menekültek soraiban, nyolc és tizenhét év közötti gyermeken végzett felmérések szerint a falusi gyermekek és serdülőkorúak 91 százaléka a járvány következtében megrázó tapasztalatokat élt át. Elsősorban a stresszes állapot, a szorongás, az aggodalom, a bizonytalanság érzése jellemzi őket. Három tényező hatott rájuk sokkolóan: az iskolák bezárása, a szociális távolságtartás és a növekvő szegénység.

Mit jelent az online oktatás?

A World Vision Romania jelentése szerint az online oktatás sokkal többet jelent annál, mint hogy e-mailen vagy WhatsAppon leadjuk a leckéket, a feladatokat. Ezeket megfelelőképpen digitális formába kellene önteni, az oktatóknak kellő szakértelemmel kellene rendelkezniük, ami a romániai tanárok nem kis részéből hiányzik, hiszen soha nem részesültek ilyen tanfolyamokban. Akik valamit értenek az online oktatáshoz, azok többnyire autodidakták, és tudásokat legfeljebb továbbadták tanártásaiknak.

A World Vision Romania ezért Iskola a bőröndben címmel e-learning tanfolyamokat indított a romániai falusi tanároknak és tanulóknak, a tanfolyamon résztvevőket, a tananyag mellett folyamatosan tanácsokkal látják el.

Mihaela Naibăr szerint a szükségállapot során felszínre kerültek a román oktatás kudarcai az utóbbi 30 év alatt, amikoris 30 tanügyminiszter „reformálta meg” a hazai oktatást, amikor legalább 330 ezer gyermek kedvezőtlen körülmények között tanul, és amikor 1200 iskolában az illemhely az udvaron van. Romániában az oktatás soha nem tartozott a prioritások közé. A kormány minden alkalommal az azonnali sikerekre törekedett, márpedig az oktatás csak jelentős idő elteltével hozza meg eredményeit – jelentette ki.

A World Vision Romania igazgatója szerint a helyzet már csak azért is tragikus, mert az oktatás a túlélés záloga – elsősorban faluhelyen, ahol egy gyermek, ha nincs része megfelelő oktatásban, soha sem lábalhat ki reménytelen helyzetéből, olyan felnőtté válik, aki gyermekeit szintén nem tudja majd taníttatni.

A World Vision Romania most gyűjtésbe kezdett, amellyel 80, nehéz helyzetben lévő falusi iskola 6600 tanulóján és 100 tanárán kíván segíteni, illetve 27 iskolát és hat óvodát hozatna rendbe sürgősségi eljárással.