banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

BBTE-s tanárok az online oktatásról: semmi sem pótolja a fizikai találkozást, de ami bevált, meg kell tartani

Még az egyetemistáknak is olykor kihívást jelentett a koronavírus-járvány ideje alatt bekapcsolódni az online oktatásba, mely módszernek egyébként voltak előnyei és hátrányai egyaránt. Nem gondolnák, hogy a kizárólag online térben történő oktatás lenne a jövő, mert a diákokkal való személyes találkozást semmi sem pótolja, viszont azt, ami a járványhelyzetben kipróbált online oktatásban bevált, érdemes megtartani ezentúl is – hangzott el a Babeș–Bolyai Tudományegyetem meghívott oktatóitól a Kolozsvári Magyar Napokon tartott péntek délutáni beszélgetésen. 

Markó Bálint BBTE-rektorhelyettessel (Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet), Illyés Magda (a Pszichológia és Neveléstudományok Kar) és Veres Valér oktatókkal (Szociológia és Szociális Munka Intézet), Szász Leventével, a Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar Magyar Intézetének oktatójával és a kar dékánhelyettesesével Bilibók Renáta beszélgetett, valamint online csatlakozott az előadókhoz Csala Dénes, az angliai Lancaster University oktatója. 

Elsőként ki-ki a maga szakterülete felől reflektált a romániai járványhelyzetre, bemutatva a különböző karok azon kezdeményezéseit, amelyekkel vagy a hiteles tájékoztatást célozták meg, vagy pedig a képernyők elé szorult diákok helyzetét siettek megkönnyíteni. Veres Valér például a média járvány-időszakban játszott szerepéről beszélt, az emberekben félelmet keltő hírekről, valamint megjegyezte azt is, hogy mindez idő alatt hiányolta, hogy a sajtó nem helyezte tágabb kontextusba a koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozható napi halálesetek számát.

Markó Bálint elmondta, járványok eddig is voltak, „nem ez az első, de nem is ez lesz az utolsó”, mégis az új koronavírus okozta pandémia lesz az, amelyik bevonul a történelembe, hiszen egyéb érdekességei mellett „globális, hosszú időre elnyúló reakció született rá”. Meglátása szerint mára már hitkérdéssé vált a koronavírus a társadalomban, nem a tények számítanak. Számos tévhit született a járványról, és probléma a rektorhelyettes szerint, hogy szakemberek nem egyszer álltak be ezek mögé. 

Példaként említette azt a Genti Egyetem egy kutatócsoportjának tanulmányát, amelynek következtetései bejárták a romániai sajtót is, miszerint a közép- és kelet-európai lakosság – így tehát a romániaiak is – ellenállóbbak lennének a vírussal szemben. Romániai szakértők, például Maria Puiu, a Román Orvosi Genetikai Társaság karolta fel az állítást, majd Markó Bálint biológus a Maszolnak tételesen cáfolta a tanulmány következtetéseit, tudománytalannak és veszélyesnek nevezve azokat.

Felvállalták a közszolgálati tájékoztatást

A Magyar Biológia és Ökológia Intézetnél fontosnak tartották a hiteles tudományos kommunikációt a járványról, ezért honlapukon igyekeztek tájékoztatást nyújtani, rendszerezni az információkat, tudtuk meg. A Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar oktatói is szerepet vállaltak a romániai járványhelyzet alakulásának kommunikációjában, a beszélgetésen a fejlesztőcsapatból Szász Levente és Csala Dénes számolt be a Covid-19 – Romanian Economic Impact Monitor című projektről.

 

Csala Dénes szavai szerint céljuk az volt, hogy olyan platformot állítsanak össze, ahol az átlag romániai állampolgár képet kaphat a járvány alakulásáról, Facebook-oldalukon pedig igyekeznek magyarázatot adni a látszólag talán bonyolult ábrákra. Naprakész adatokkal tájékoztatnak a pandémia gazdasági hatásairól, a járvány sújtotta régiókról, a pozitív tesztek arányáról és elhalálozásokról, de a lakosság mobilitásáról is. Erről mondott elgondolkodtató adatot Szász Levente: míg a szükségállapot és a kijárási tilalom ideje alatt a romániai lakosság mobilitása a Google által mért adatok szerint 67 százalékkal csökkent, addig ma például a tengerparton Konstanca megyében több mint megkétszereződött a lakossági mozgás a járvány előtti időszakhoz viszonyítva. 

A járványnak kézzel fogható, mindenkinek az életét érintő gazdasági hatásai vannak, ezért tartották fontosnak egyetemként felvállalni azt, hogy a széles közönséghez is szóljanak az oldalukkal, magyarázta Szász Levente. Ezekről a konkrét hatásokról az egyetemi docens megjegyezte, Románia az elmúlt 25 év „legmélyebb gazdasági válságát” éli, a második negyedévben „történelmi jelentőségű”, 12,3 százalékos GDP-csökkenésről lehet beszélni, ilyen még a 2008-2009-es pénzügyi válságban sem volt, jegyezte meg. Elkezdődött azonban a kilábalás, tette hozzá, biztatóak a mutatók. Egész évre 5 százalék körüli GDP-visszaesésre lehet számítani a járvány miatt, ami az elmúlt évekhez képest „komoly gazdasági árkot jelent” Szász Levente szerint. 

Nagymama csűrjében tanulni

Az egyetemisták élete is a feje tetejére állt a járvány következtében, sokan közülük haza utaztak, onnan kapcsolódtak be az online térbe költözött oktatásba, számolt be Ilyés Magda, a Pszichológia és Neveléstudományi Kar oktatója. Az Egyetemi Karriertanácsadó Iroda (CCARMA), a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet, valamint az Alkalmazott Pszichológia oktatóinak bevonásával #facethechallenge címmel az oktatást elősegítő programsorozatot indítottak. Online műhelymunkákat tartottak, munkájukat segítő infografikákat állítottak össze a diákoknak, akiknek támogatást kellett nyújtani a megváltozott élethelyzetben mind az időbeosztás, mind az online záróvizsgákra való felkészülés terén. 

 

A diákoknak meg kellett tanulniuk, hogyan legyenek otthon, a családi házban egyetemisták, ami sok esetben számos kihívást jelentett. Az oktatók hamar rájöttek, hogy a figyelmet nem lehet ugyanúgy fenntartani online, és a diákok sem tudnak ugyanúgy figyelni, ráadásul sokkal gyorsabban elfáradtak a képernyők előtt, mint a szemtől szemben történő tanításban, osztotta meg tapasztalatait. „Lehetetlen helyzetekkel szembesültek a diákok. Például volt olyan, aki a nagyamama csűrjében járt órára, mert ahol ő lakott, nemcsak hogy internet, de még térerő sem volt, és ameddig tartott a laptopnak az akkuja, addig járt egyetemre. Vagy olyan is volt, hogy otthon volt a három kistestvér, akik online jártak iskolába, és zajongtak körülötte” – fogalmazott Illyés Magda. 

Hogyan tovább?

A BBTE-s oktatóknak más-más tapasztalataik voltak az online oktatásról, de abban többnyire egyetértés volt, hogy a személyes, fizikai találkozást nem pótolja az online, viszont érdemesnek gondolják megtartani ezentúl azt, ami a járványban kipróbált oktatásban bevált. Veres Valér például pozitívumnak tartotta, hogy a vírus kikényszerítette az intézmények előrelépését a digitalizációban, és úgy tapasztalta, hogy bizonyos csoportokban nagyobb volt a jelenlét online-ban, a kezdeti félelem ellenére pedig a záróvizsgák eredményei nem lettek rosszabbak. Kiemelte a szóbeli vizsgák előnyét is, ami a jelenlegi helyzetben előtérbe került, és remek lehetőségnek tartja a kommunikációs készségek fejlesztése terén. 

Ilyés Magda szerint az oktatók rugalmasabbak, kreatívabbak lettek, és rákényszerültek arra, hogy partnerként tekintsenek a diákokra. Negatívum viszont, hogy az online-ban eltűnik a nonverbális kommunikáció, a tanár nem kap olyan módon visszajelzést a diákoktól az elmondottakra, mint az a fizikai jelenléttel járó órákon megtörténik, említette meg Markó Bálint. Szász Levente amellett érvelt, hogy a járvány elején nemzetközi cikkeket lehetett olvasni arról, hogy vége a hagyományos oktatásnak, és a felsőoktatás a felhőbe költözik, viszont szerinte nem ez a jövő. 

„A mostani időszak alapján szerintem látszik, hogy nem így fog történni, és nem történhet így. Az, amikor becsukhatom az osztályterem ajtaját, és ott vannak előttem a diákok, minden rezdülésüket érzem, a hátsó sorban levő hallgatót másképp kell megszólítanom, másképp kell bevonnom a tevékenységbe, mint az első sorban ülőt, látom a visszajelzéseket, tudom, mikor kell szünetet tartani, mikor kell valami nagyon fűszereset bedobni, mert különben elvesztem őket – szóval nagyon sok ilyen tényező van, amit csak szemtől szemben lehet átadni. Ugyanakkor ott van az egyetem hangulata, ahol tanárok, diákok fizikailag találkoznak egymással, ez nehezen pótolható a jelenlegi technológia mellett” – összegzett a Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar dékánhelyettese.

Kapcsolódók

Kimaradt?