Elakad az Európai Parlamentben az uniós költségvetés terve?

A nemzetközi sajtó történelminek nevezte az Európai Unió állam- és kormányfőinek legutóbbi csúcstalálkozóján született megállapodását a EU 2021-27-es költségvetéséről és a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról, de a számokat még az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia.

A legutóbbi uniós csúcson született döntések azért is történelmiek, mert az EU egy korábban soha nem használt eszközhöz nyúl a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelésére. Az Európai Bizottság a tagállamok nevében minimális kamattal kölcsönöket vesz fel a nemzetközi pénzpiacokról, a részleteket pedig 2028-tól 2058-ig kell majd visszafizetnie. Az EU történetében ez a legelső alkalom a közös adósságfinanszírozás vállalására.

A következő hétéves uniós keretköltségvetés 1074 milliárd euró, amelyhez hozzáadódik a válságkezelésre szánt 750 milliárd eurós alap. A két forrásból összesen közel 80 milliárd euró áll majd Románia rendelkezésére. Ez a legnagyobb összeg, amelyben az ország a történelme során részesült. Nyilván a pénz még nem került be a hazai költségvetésbe, csupán Románia rendelkezésére áll. Lehívása a Bukarest fejlesztési elképzeléseitől függ, olyan terveket kell kidolgozni, amelyeket az EU finanszírozhat majd.

Az Európai Parlamentnek nem tetszik

Az uniós megállapodás valóban történelminek mondható, de azért akad néhány szépséghibája. Először is, egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Parlament megszavazza dokumentumokban rögzített számokat. Az EP július végén határozatot fogadott el, amely szerint a későbbiekben nem hagyják jóvá a tervezetet, ha nem hajtják végre a szükségesnek tartott változtatásokat.

Az Európai Parlament a költségvetésben ugyanis több mindent kifogásol. Nem ért egyet egyebek között azzal, hogy a büdzsé elfogadását szentesítő egyezményben, a térítésmentes kölcsönök finanszírozásának esetében „felhígították” a jogállamiság elvének tiszteletben tartását. Szerintük ezzel sokkal nehezebb lesz ugyanis „megbüntetni” egy tagállamot, ha jogállamiság terén megsérti az uniós alapelveket.

A szankció kimondását tudniillik a tagállamok 55 százalékának kell elfogadnia, amelyek legalább 65 százalékát képviselik az unió a népességének. „Az EU nem bankautomata. Kölcsönökről alkudozhatunk, elvekről viszont nem” – hangsúlyozta több EP-képviselő, rámutatva: nem finanszírozhatnak európai pénzekből autoritárius, iliberális rendszereket. A csúcstalálkozón felmerült ugyanis annak lehetősége is, hogy az uniós források lehívását függővé tegyék attól is, hogy az illető államok mennyire tartják be a jogállamiság szabályait. Ez ellen érintettként Magyarország és Lengyelország kemény csatát vívott.

Engedmények a „zsugori országoknak”

A csúcstalálkozó előtt még arról volt szó, hogy a járvány sújtotta tagállamok 750 milliárd eurót kapnak, ebből 500 milliárd térítésmentesen, 250 milliárdot pedig kölcsön formájában. A javaslat viszont kiváltotta a „zsugori országok” – Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország, valamint a melléjük csatlakozó Finnország – ellenszegülését. Ennek nyomán a szubvenciók összegét 500-ról 390 millió euróra csökkentették a csúcstalálkozón.

Az elfogadott egyezmény másik gyenge pontját az jelenti, hogy nehéz ellenőrizni a kiutalt összegek elköltésének módját. Ezt elsősorban szintén a „zsugori országok” kifogásolták. Ennek kivédésére a csúcstalálkozón elfogadtak egy viszonylag nehezen kivitelezhető mechanizmust, amelynek megfelelően azok az államok, amelyek úgy vélik, bizonyos államok nem teljesítik az összeg elköltésének feltételeit – itt elsősorban a déli államokról van szó – kérhetik az érintett országok ellenőrzését.

Csakhogy ezek az elemzések hosszú időn át eltarthatnak, ráadásul pedig az ellenőrzés szigorúságát rendkívüli módon befolyásolhatják, a különböző országok választási kampányai. Az unió több államának vezető politikusai, mint például Hollandia miniszterelnöke, Mark Rutte, ilyen helyzetekben igencsak szigorúakká válhatnánk. Az Európai Parlament zöldpárti frakciójának társelnöke, Philippe Lambert szerint az elfogadott mechanizmus túlságosan is tágan értelmezhető ahhoz, hogy elrettentő hatása legyen.

Végül pedig a csúcstalálkozón újabb kedvezményeket tettek a „zsugori államoknak”, amelyek úgy vélik, túlságosan nagy hozzájárulást fizetnek az Európai Unió alapjainak, ezért csökkentették azok pénzbeli hozzájárulását. Az intézkedésnek az az árnyoldala, hogy ilyen módon többet kell majd fizetniük más országoknak.

Mások szerint a csúcstalálkozón részt vett állam- és kormányfők nem használta ki az uniós alapok elköltési módjának megreformálására kínálkozó alkalmat. A közös megállapodás létrejöttének oltárán feláldozták az újításokra, a kutatásokra, a digitális gazdaság kifejlesztésére, a mezőgazdaságra, az Erasmusra szánt programokat és gyakorlatilag lemondtak a biztonságra és a védelemre vonatkozó projektekről – amint azt az Európai Néppárt parlamenti képviselője, Arnaud Danjean megállapította.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?