A klímaszakértők figyelmeztetése szerint az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb veszélyt az elsivatagosodás jelenti. A jelenség hat uniós országot, köztük Romániát is érinti. Idehaza az elsivatagosodásnak kitett területek aránya eléri az ország összterületének 30 százalékát.

Az Európai Unióban az elsivatagosodás Portugália és Olaszország egész déli, Görögország délkeleti részét fenyegeti, de Máltában, Ciprusban, Spanyolország egyes részein is megjelent a veszély, emellett a Fekete-tengerrel határos országokban is egyre nagyobb mértékben tapasztalható a jelenség. Ezekben az országokban a talajerózió gyakori jelenség, a termőtalaj elszikesedik, napirenden vannak – egyebek között a nyakló nélküli erdőirtások miatt is – a fölcsuszamlások.

Az elsivatagosodás részben a klímaváltozás, részben az emberi tevékenységek miatt következik be. A földterületek igen érzékenyek az emberi tevékenységre, főleg a túlzott kihasználásra. A termőföldek növelése, valamint az erdőirtások miatt világszerte veszély fenyegeti az erdőket. Az erózió tehát fokozódik, a szél és a víz együttes hatása nyomán terméketlen por és homok marad vissza, ez változtatja sivataggá a nemrégen még kiváló földeket is. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy a jelenség miatt a következő tíz esztendőben legalább 50 millió embert kell majd elköltöztetni szülőföldjéről.

Egyébként 1994-ben az ENSZ Közgyűlése minden év június 17-ére meghirdette az elsivatagosodás és a szárazság elleni küzdelem világnapját. Az idén a jelmondat így hangzott: Élelem, táplálék, növényi rostok – a fogyasztás és a termőföld közötti kapcsolatrendszer. Az idei világnap alkalmával mindenekelőtt arra hívták fel a figyelmet, hogy sokkal felelősségteljesebben kell viszonyulnunk a növekvő számú lakosság miatti túlfogyasztáshoz, ami a termelés szüntelen növekedésével, illetve a termőföldek leromlásával.

823 millió éhező - 1,3 milliárd tonna szemétbe kerülő élelem

Mindehhez természetesen nem csak az élelmiszeripar járul hozzá. Az ENSZ adatai szerint például a divatcégek számára szükséges természetes anyagok megtermeléséhez 2030-ra az eddiginél 35 százalékkal több termőföldet használnak fel. Ezeknek a területe elérheti a 115 millió hektárt, ami Kolumbia területével egyenlő. A felméréseknek megfelelően az EU-területén élő emberek 40 százalékkal több ruhát vásárolnak, mint pár évtizeddel ezelőtt.

A cipő- és készruhaipar emellett jelenleg legalább nyolc százalékát termeli meg az üvegházhatást okozó gázoknak, ez az arány 2030-ra 50 százalékra emelkedhet. Jelenleg ezeknek a gázoknak csaknem a negyede a mezőgazdasági termelésből származik. Ám az élelmiszeriparnak tíz év múlva magának is 300 millió hektárral nagyobb szántőföldre lesz szüksége a mostaninál, miközben az eddigi termőföldek területe 2030-ra 2 milliárd hektárral esik vissza, ami további erdőirtásokhoz vezet.

Előrejelzések szerint 2010-hez képest 2050-ig a mezőgazdasági termeléshez 593 millió hektárral több szántófölre lesz szükség, ez a terület kétszer nagyobb, mint India. Ugyanakkor az élelmiszeriparnak évente a termeléshez 10-13 millió köbméter vízre lesz szüksége az évszázad közepéig, vagyis a mostani fogyasztásnál háromszor annyira.

Ráadásul a jelenleg megtermelt élelmiszerek csaknem fele – mintegy 1,3 milliárd tonna – a szemétbe kerül. Ezt a mennyiséget a rendelkezésre álló termőföldek 30 százalékán termelik meg, ami nagyobb, mint Kanada és India területe összesen, miközben az alultápláltak száma eléri a 821 milliót. A világ élelmiszeriparának a századforduló közepéig 74 000 billió többletkalóriát kell megtermelnie.

Kizöldült az Antarktisz

Az Antarktisz bizonyos részeit zöld hó borítja. Ezt a kivirágzó algák festették meg, amelyek a klímaváltozásal járó globális felmelegedés miatt szaporodtak el a déli sarkvidéken. Az Antarktiszon egyébként számos algafaj él, ezek a légkör széndioxidját használják fel táplálkozásuk során. A Cambridge Egyetem és a British Antarctic Survey kutatói, a ScienceAlert tudományos magazinban megjelent dolgozatukban több mint 1600 algafajt fedeztek fel az Antarktisz 1,9 négyzetkilométeres területén.

Méréseik szerint ezek az algák évenként annyi széndioxidot fogyasztanak el, mint amennyit 875 ezer autó termel. A havat zöldre festő algák alig öt kilométernyire vannak a pingvinkolóniáktól. A kutatók szerint az algatelepek megjelenéséhez az is hozzájárult, hogy a pingvinek ürüléke kiváló táptalajnak bizonyult az algák számára.

Románia: az utóbbi 100 év legsúlyosabb aszálya

A romániai klímaszakértők már évekkel ezelőtt felhívták a hazai illetékesek figyelmét arra, hogy a sivatagosodásnak kitett területek aránya eléri az ország összterületének 30 százalékát. Elsősorban Dobrudzsa legnagyobb részéről, Moldova egyes területeiről, a Bărăgan déli feléről és a bánsági földekről van szó. Ezeken a területeken a hőmérséklet igen magas értékeket érhet el, ezzel egy időben pedig jelentősen csökken a csapadékmennyiség. Romániában ez már jó ideje megfigyelhető.

Mint korábban írtuk, a klímaváltozás Erdélyt is érinti: a „hideg, ködös Csíki-medencében” egyre kevesebb a csapadék, nincs légmozgás, ezért a megbetegedések is gyakoribbak. A Szent Anna-tó algásodik, fokozatosan szaporodnak el körülötte a kártékony szúnyogok. A fenyvesek nem bírják a savas esőt, Temesvár környéke pedig nagy valószínűséggel elsivatagosodik

2020 elején Romániát az utóbbi 100 év, Csehországot pedig az utóbbi 500 esztendő legnagyobb aszálya sújtotta. Az előrejelzések szerint az idei év a legmelegebb lesz, amióta mérik az időjárást. A meleggel egy időben egyre erősebb viharok alakulnak ki. Tavasszal Törökországban 43, Görögországban pedig 40 fokot mértek, hatalmas viharokkal. Az igen rövid idő alatt leeső nagymennyiségű csapadékot a földnek nincs ideje elnyelni, így az csak lefolyik a patakokba, a termőterületek nem érik el a kívánt nedvességet.