Szélsőséges eszmék: odacsapni vagy röhögni rajtuk?
Miként kapcsolódik az evolúció a szélsőséges eszmékhez, milyen hatással volt a gazdasági válság a kirekesztő magatartásokra, és mindennek hogyan vethetünk véget? Ilyen és hasonló kérdésekre adtak választ az RMDSZ platformjaként tevékenykedő Szabadelvű Kör meghívottjai pénteken délután, Kolozsvárott.
Az ember agya úgy van kötve, hogy minden esemény mögé tudatos cselekményt képzel, ezért hajlamos arra, hogy másokat a maga ellenségének képzeljen – így vázolható fel röviden Síklaki István magyarországi szociálpszichológus biológiai magyarázata egyrészt az összeesküvés-elméletek gyarapodó táborára, másrészt a skatulyázó, ellenségformáló magatartásra. Síklaki szerint ebbe a folyamatba az államnak bele kell szólnia, de nem folyamatos tiltásokkal, mert azok a várt hatás ellenkezőjét érik el. Úgy gondolja, „az államnak oda kell csapnia, amikor valóban fontos ügyről van szó”.
Eckstein-Kovács Péter jogász, Románia volt kisebbségügyi minisztere a hazai joggyakorlatról beszélve az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, mint jól működő intézményt méltatta. Az általa kidolgozott törvény a kirekesztő beszédet kihágásként kezeli és pénzbírsággal sújtja, a börtönbüntetés lehetőségét kizárva. Eckstein elmondta, szerinte közröhej tárgyává kell tenni azokat, akik ilyen eszméket vallanak.
A múlt rendszer során a román kulturális elitet megfosztották a pénzétől, erre reagálva próbáltak ideológiát teremteni, ami a magyar és zsidó közösségeket tűzte ki célpontjául Kozák Gyula kolozsvári szociológus szerint. A kilencvenes évek elején morális, 2008-ban gazdasági válság tört ki, ezek szintén felerősítették az előítéleteket.
Fosztó László antropológus az utóbbi három évtizedben zajló információs forradalomról beszélt, ami új társadalmi formákat és új kommunikációs lehetőségeket teremtett. Mivel az ember evolúciója lassúbb a kulturális fejlődésénél, gyakorlatilag kőkorszaki aggyal egy információs társadalomban élünk, a régi, génekbe írt reflexeinket pedig nem sikerült levetkőznünk. Ezeknek hajdanán fontos szerepük volt a fennmaradásunkban, de ma más világot élünk, így váltásra volna szükségünk.