A sajtónak szétküldött írásos és hanganyagokkal kívánja cáfolni az unitárius egyház azt a legendát, miszerint a csíksomlyói búcsút annak emlékére tartják, hogy János Zsigmond fejedelem a csíkszéki katolikusokra akarta „erőszakolni” az unitárius vallást.

„Sajnálatunkat fejezzük ki, hogy évről évre több helyen is olvasható, hallható ez a - történészek által is cáfolt - legenda, és reméljük, az alábbi anyagok segítenek abban, hogy a közvéleménybe ne terjedjen az említett történelmi valótlanság” – olvasható a közleményükben.

Márkó László médiaraferens a maszol.ro-nak elmondta: az unitárius egyház elöljárói már korábban is többször állást foglaltak ebben a kérdésben, ám eredménytelenül, mert a kifogásolt mítosz tovább él. A médiareferens példának hozta fel, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) csíksomlyói búcsút beharangozó hírlevelében ez olvasható: „Az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségének eredete 1567-re nyúlik vissza, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta unitárius vallásra téríteni”. Ugyanez olvasható a csíksomlyói kegytemplom honlapjára feltöltött tájékoztatásban is.

Potyó a történészekre bízná

Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség pápai káplánja a maszol.ro megkeresésére azt mondta: a csíksomlyói búcsú eredetével kapcsolatos vitát a katolikus egyház a történészekre bízza. „Számunkra nem ez az ünnep lényege. Ez Szűzanya búcsú, amelynek ősi gyökerei vannak. Nem csak egy emléket porolunk le és járunk körbe évente, ez az ünnep elsősorban az áhítatról és az imádságról szól” – mondta a pápai káplán.

Potyó Ferenc felidézte, hogy amikor székelykeresztúri plébános volt, a legelején egyetlen busznyi ember utazott Csíksomlyóra a búcsúra, később 1997-re már hét buszra volt szükség a helybéli hívek elszállítására. „Volt köztük sok unitárius és református is. Még most is emlékszem, hogy az egyházközség zászlaját reformátusok vitték” – mondta az katolikus egyházi elöljáró.

Szabó Árpád: betelt a pohár

Az unitárius egyház közleményhez csatolt sajtóanyagok között szerepel többek között Szabó Árpád volt unitárius püspök korábbi állásfoglalása, Mohay Tamás néprajzkutató Egy ünnep alapjai: a csíksomlyói búcsú új megvilágításban című tanulmánya, Simén Domokos 1998-ban tartott előadásának a szövege, illetve Nagy László főjegyző korábbi állásfoglalása.

https://www.youtube.com/watch?v=MjCMj_FEEmI&feature=player_detailpage

Szabó Árpád 2007. júliusában, a búcsú 440. évfordulóján közreadott nyilatkozatában úgy fogalmaz: az unitárius egyház számára betelt a pohár. „Mivel az 1989. óta eltelt időben rendszeres jelenség, ezért arra a megállapításra jutottunk, hogy tovább már nem tűrhetjük azt a célirányos történelemferdítést, amely minden évben a hitvédelem megtévesztő és egy másik felekezet iránti nem éppen keresztényi szeretet jegyében igyekszik hangulatot gerjeszteni és azt évről évre megújítva ébren tartani” – írta a volt püspök.

Az egyházi elöljáró emlékeztetett arra, hogy a felvilágosodás hatására a század végére (1781) megszületett II. József Türelmi rendelete, amely bizonyos tekintetben helyreállította a vallások egyenlőségének a rendszerét, s megkezdődhetett a protestáns – köztük az unitárius – egyházak külső megerősödése. Szabó Árpád szerint ebben az időszakban született meg, terjedt el és élte a maga életét különböző intenzitással, hol elhalványulva, hol erőteljesebben az a mítosz, amelyik János Zsigmondot erőszakos, a még akkor létre sem jött unitárius egyház és vallás hittérítőjeként, 1567. pünkösdszombatján, a „színtiszta katolikus Csík és Gyergyó" ellen hadsereggel támadó uralkodónak állítja be. Mint írta, a mítosz szerint ez a „világra szóló győzelem" hozta létre aztán a csíksomlyói búcsút, mert a hitükért hősiesen küzdőket s az értük imádkozókat maga Szűz Mária segítette.

https://www.youtube.com/watch?v=6Nr5M5kgf0A

„Ebben a szép és lelkesítő történetben csak az a különös, hogy az azt elbeszélő későbbi szerzők egy olyan műre hivatkoznak, amelynek egy katolikus főúr a szerzője, de amelyet soha senki se látott, és azóta sem sikerült megtalálni” – fogalmazott állásfoglalásában az unitárius egyház akkor püspöke.

Szabó Árpád állásfoglalásából az is kiderül: az unitárius egyház a csíksomlyói búcsú eredetének kérdésében már 1998-ban megkereste Jakubinyi György érseket, aki válaszlevelében azt írta: „Biztosíthatom, hogy fogadalmi búcsúnkat – ahogy azt az ősök fogadták – nem használjuk fel felekezeti torzsalkodásra. Ami sérelem pedig emberi gyarlóságból felmerül, azért bocsánatot kérünk."