Elfogadták a parlamenti szakbizottságok a szükségállapotot kihirdető elnöki rendeletet

Kedvezően véleményezte kedden a parlament két házának védelmi, jogi, egészségügyi, költségvetési és emberjogi szakbizottsága a szükségállapotot kihirdető elnöki rendeletet. A testületek jelentései számos javaslatot és észrevételt tartalmaznak, amelyeket továbbítanak a kormánynak és az államfőnek. A bizottságok online üléseztek.

A törvényhozók javaslatai közé tartozik többek között, hogy a szükségállapot idején a gyógyszerek, egészségügyi anyagok és reagensek árai korlátozhatók legyenek, és hogy a koronavírus-fertőzéses esetek kezelésére előírt intézkedések be nem tartása miatt felfüggeszthetők legyenek az egészségügyi intézmények vezetői. Javasolják, hogy a közegészségügyi igazgatóságok, az egészségbiztosítási pénztárak, a mentőszolgálatok, azok a központi és helyi állami hatóságok és intézmények, amelyeknek felelősségük van a szociális védelem területén, valamint az orvosi és gyógyszerészeti egyetemek ugyanolyan feltételekkel nyújthassanak orvosi és kezelési szolgáltatásokat, mint az egységes egészségbiztosítási alap (FNUASS) által finanszírozott szolgáltatók.

Az egészségügyet érintő további javaslat a vények online kiadásának lehetősége az orvosi vizsgálatot nem igénylő esetekben, ugyanakkor sürgetik, hogy minden kórház vásároljon lélegeztetőgépeket, és hogy a szükségállapot alatt ingyen biztosítsák a kompenzált gyógyszereket.

A védelmi bizottságok észrevételei a mindennemű nyilvános összejövetelek betiltására vonatkoznak, és szorgalmazzák, hogy a COVID-19-cel fertőzött betegeket fogadó kórházakban rugalmas munkarendet lehessen bevezetni. Egy másik javaslat megtiltja az alapélelmiszerek és az egészségügyi termékek viszonteladását a szükségállapot ideje alatt, amennyiben a megállapított árrés meghaladja az adott termék 2020. január 1-jei árának kétszeresét. A kihágásokat húszezer lejig terjedő pénzbírsággal, valamint az anyagok/termékek elkobzásával büntetik.

A költségvetési bizottságok szintén több javaslatot fogalmaztak meg, például, hogy a járvány miatt munkanélkülivé válók segélyének 75 százalékát záros határidőig az állam fizesse, hogy utalják át az áfa-visszaigényléseket és fizessék ki az elmaradt betegszabadságokat, hogy halasszák el a társadalom- és az egészségbiztosítási járulékok (CAS és a CASS) befizetését az érintett tevékenységi területeken működő vállalatok számára, hogy a jegybank dolgozzon ki egy egymilliárd eurós rögzített kamatú és támogatott hitelprogramot, amely biztosítja a pénzügyi forgalmat és a cash-flow-t, valamint hogy csökkentsék a munka megadóztatását azáltal, hogy a bérek 2000 lej alatti összegét mentesítik a jövedelemadó- és a kötelező járulékfizetés alól.

A parlament csütörtökön szavaz a Klaus Johannis államfő által hétfőn kiadott, szükségállapotot kihirdető rendeletről. Az alkotmánybíróság korábbi elnöke, Augustin Zegrean kedden az Agerpres érdeklődésére azt mondta: a szükségállapotot kihirdető rendelethez nem lehet módosító indítványokat benyújtani, a rendelet kiadása az államfő kizárólagos jogköre. Hozzátette, módosításokat a rendelet jóváhagyását követően is csak a kormány eszközölhet, sürgősségi rendelettel. 

Kapcsolódók

Kimaradt?