Nem lesz könnyű a 2020-as év Románia gazdasága számára – figyelmeztetnek a szakemberek. Elszabadul a költségvetési hiány és az infláció, csökkenhet a lakosság vásárlóereje.

Az ismert gazdasági elemző, Radu Soviani emlékeztetett: az elmúlt hónapokban folyamatosan gyengült a lej, megengedhetetlenül nagy lett a költségvetési hiány, valamint az államadósság. Mindennek egyenes következménye az, hogy a legtekintélyesebb nemzetközi hitelminősítő, a Standard and Poor's (S&P) stabilról negatívra rontotta Románia államadós-besorolásának kilátásait.

Az ország gazdasági helyzete idén sem javul, sőt tovább romlik. 2020-ban, legalább is rövid távon, a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) további emelkedése várható. A bankok lejben történő, egymás közötti hitelezése tovább drágul, a költségvetési hiány finanszírozása pedig szintén egyre drágábbá válik.

A román államnak év végéig további jelentős összegekre lesz szüksége, feltehetően tehát újabb kölcsönöket kell majd felvennie, ami aztán a kamatok további növekedésével jár majd. Vagyis a lej megint csak drágábbá válik a pénzügyi piacokon, erre pedig a lakosság és a vállalatok is ráfizetnek.

Pénzügyi szakemberek borúlátóak az inflációt illetően is. A pénzhígulás már most elérte a 3,8 százalékot, jóval meghaladva a Román Nemzeti Bank 2,5 százalékos előrejelzését. Ha pedig a központ jegybank novemberben nem fordított volna több mint egymilliárd eurót a lej megvédésére, az infláció bőven meghaladta volna akár a 4 százalékot is – állítja Radu Soviani.

A lakosság fizet rá

A gazdasági elemző szerint a külföldi beruházók immár nem bíznak a korábbi inflációs célkitűzéseiben nagyot tévedő Román Nemzeti Bankban, de a jelenlegi kormányban sem, hiszen pillanatnyilag nincsenek a valós helyzet konkrét felmérésére alapuló hihető prognózisai.

A jegybank ráadásul egyelőre semmilyen konkrét intézkedést nem tesz az infláció csökkentéséért. A Román Nemzeti Bank – a gazdasági szakértő szerint – így saját csapdájába esett: a gazdasági fejlődés lassulásának körülményei között már nem emelheti a kamatlábakat. Ezeket ugyanis akkor kellett volna növelnie, amikor a gazdaság, a szükséges költségvetési ösztönzőknek köszönhetően, még a növekedés időszakában volt.

Gazdasági megfigyelők szerint az S&P Románia leértékelésében voltaképpen azt üzente az ország felelős tényezőinek, hogy a Román Nemzeti Bank túlságosan későn és túlságosan kevéssé reagált a válságos gazdasági helyzetre, most pedig ugyanezt teszi a kormány is.

Minderre pedig az ország lakossága, illetve a vállalatok fizetnek rá, hiszen nagyobbak lesznek a kamatok, emellett pedig tovább romlik a nemzeti valuta értéke. Az infláció és a megnövekedett kamatráta miatt egyben jelentősen csökken a pénz vásárlóértéke, ami voltaképpen a jövedelmek további csökkenéséhez vezet.