Olyan körülmények között, hogy mindössze 4 százalékos a gazdasági növekedés, ügyelni kell a nyugdíjpont szeptember 1-jétől esedékes 40 százalékos emelésével, "ha nem akarunk 40 évet a pénzügyi pusztában bolyongani" - hívta fel a figyelmet szerdán Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója.

"Legyünk már komolyak a számokat illetően. (...) Itt csak politikai megoldás létezik. Tehát nincs pénzügyi és gazdasági megoldásunk. Ha a gazdaság 4 százalékkal növekszik, akkor nem növekedhet valami 40 százakékkal, mert nem valami marginális dologról van szó, hanem az ország aktív lakosságának feléről beszélünk. Mennyi filozófia kell ide? Valóban nehéz a megoldás, de politikai és társadalmi megoldásról lehet szó" - mondta Mugur Isărescu, amikor arról kérdezték, hogy hisz-e a nyugdíjpont 40 százalékkal történő növelésében.

A jegybank elnöke szerint az nem kérdés, hogy van-e pénz vagy nincs a nyugdíjak emelésére, mert "miután Romániának nem költségvetési többlete, hanem költségvetési hiánya van, az azt jelenti, hogy nincs pénz".

Valentin Lazea, a BNR vezető közgazdásza november 27-én azt állította, hogy a nyugdíjpont 2020. szeptember 1-jétől esedékes 1775 lejre történő emelésének elhalasztása az egyetlen olyan intézkedés, amely képes a hiányt közel hozni a GDP-arányos 3 százalékos határhoz, de még így is enyhén meghaladja majd azt. Lazea akkor kifejtette: az, hogy a nyugdíjpont értéke 2019. szeptember 1-jén 1265 lejre nőtt, 2019 utolsó négy hónapjában 10,3 milliárd lej, vagyis a bruttó nemzeti termék (GDP) 0,3 százalékát kitevő hiányt okozott, 2020-ban pedig ennek nyomán a GDP 0,9 százalékának megfelelő hiány keletkezik.

Véleménye szerint, ha a nyugdíjpont további 40-százalékkal nő, azaz eléri az 1775 lejt, ez további 10,6 milliárd lejes, vagyis a GDP 0,96 százalékának megfelelő hiányt okoz 2020 utolsó négy hónapjában, és 31,8 milliárd lejes, vagyis a GDP 2,7 százalékának megfelelő hiányt a 2021-es évre. Ennek megfelelően, a GDP 3 százalékát kitevő hiány helyett, kizárólag a nyugdíjtörvény módosításának következményeként, 2020-ban 4,5 százalékoss, 2021-ben pedig 5,7 százalékos GDP arányos költségvetési hiányra számíthatunk.

A nyugdíjpont, a nyugdíjak indexálásához használt legfontosabb mutató értéke, 2019 szeptemberétől 15 százalékkal nőtt, 1100 lejről 1265 lejre, és 2020 szeptemberétől, a nyugdíjtörvénynek megfelelően 40 százalékkal növekszik, azaz 1775 lej lesz.