A jövő évi költségvetés tervezetében a tanügy a PNL ígéreteivel ellentétben mindössze 2,5 százalékkal kap többet mint idén. A kormány által megszavazott tervezet 32 milliárd lejt irányoz elő az oktatási tárcának, ez a GDP 2,9 százalékát teszi ki. Idén az oktatási tárcának a megbuktatott kormány a GDP 2,8 százalékát különítette el (29,4 milliárd lej).

A kormányfőhelyettes, Raluca Turcan hetekkel ezelőtt a GDP minimum 5 százalékát ígérte a tanügynek. Most azzal érvel, hogy az oktatási tárca uniós forrásokból is kap pénzt, így az oktatás valójában a GDP 3,8 százalékának megfelelő összeget tudhatja magáénak. Ez az arány még így is távol áll az tanügyi törvényben előírt 6 százalékos GDP-aránytól.

A Ziarul Financiar emlékeztet, az uniós pénzekkel az a gond, hogy nem biztos, hogy sikerül lehívni őket. Idén például a második költségvetés kiigazításánál 2 milliárd lejt írt le a PNL-kormány az oktatási tárca egyenlegénél, ennek az összegnek uniós forrásból kellett volna érkeznie. Az Eurostat 2017-es adatai szerint a romániai oktatás finanszírozása jóval alulmarad az uniós átlagtól. A bukaresti kormány az említett évben a GDP 2,8 százalékát fordította oktatásra, az uniós átlag 4,8 százalék.

Az oktatásra 2018-ban szintén mindössze a GDP 2,8 százalékát fordították. Az utóbbi években a tanügynek meg kellett elégednie a GDP kevesebb mint 3 százalékával, mindössze 2009 (GDP 4,2 százalék) és 2010 (a GDP 3,5 százaléka) volt ez alól kivétel.

Az egészségügy a nagy vesztes

A jövő évi költségvetés tervezete szerint az egészségügyre mindössze 11,4 milliárd lejt fordítanak, ez 3,4 milliárd lejjel kevesebb mint az idei évi költségvetésben előirányzott összeg. Victor Costache, az egészségügyi tárca vezetője azzal védekezett, hogy az egészségbiztosítási pénztár bevétele 3 milliárd lejjel nőtt.

A nyugdíjemelés rengeteget elvisz

A tervezet szerint a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés 87,464 milliárd lejt tesz ki, ami 23,3 százalékos növekedést jelent az idei esztendőhöz képest. Az idei évre a társadalombiztosítási költségvetés 70 milliárd lejt tett ki. A plusz 18 milliárd lejre a többi között azért van szükség, mert idén szeptembertől a nyugdíjpont értéke 15 százalékkal nőtt, jövő év szeptemberétől pedig újabb 40 százalékos emelés várható. 2020-ban a nyugdíjak kifizetése 84 milliárd lejbe kerül, az a GDP 7,5 százalékának felel meg.

Felelőtlen honatyák

A kormány által elfogadott jövő évi költségvetés nem foglalja magába a szerdán megszavazott gyermeknevelésipótlék-növelést. Ez további 6 milliárd lejes kiadást jelent. Szerdán sikerült elérni, hogy az áfacsökkentésről (19 százalékról 16 százalékra) szóló törvénytervezet ne kerüljön végző szavazásra. Amennyiben a parlament megszavazza ezt a javaslatot is, 12 milliárd lejtől esik el a központi költségvetés.

Florin Jianu, a Kis és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke egyenesen populista javaslatnak nevezte a törvénytervezetet, amely még inkább veszélybe sodorja Románia gazdasági egyensúlyát. Emlékeztetett, hogy a több mint 4 százalékot meghaladó idei költségvetési hiány és a több mint 3 százalékra tervezett jövő évi deficit miatt egyre drágábban tud finanszírozást biztosítani magának a kormány. Florin Jianu felelőtlennek nevezte a parlamenti képviselőket, amiért a populizmus csapdájába esve még inkább csökkentik annak lehetőségét, hogy a befektetéskre pénzt fordítson az ország.