FRISSÍTVE: A közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak törvényben előírt jövő évi jelentős megemelésére is elkülönített pénzt a kormány a 2020-as költségvetésben – derül ki a pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett tervezetből. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 10 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint idén. Ám ezek még nem a végleges számok: a kormány még nem fogadta el a jogszabályt, amit előreláthatóan felelősségvállalással készülnek hatályba léptetni.

A tervezet 3,59 százalékos hiánnyal, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, és 3,15 százalékos az éves inflációval számol. Az állami bevételek összege a kormány adatai szerint 360,149 milliárd lej (a GDP 31,89 százaléka) lesz, a kiadási oldalon 400,694 milliárd lej (a GDP 35,4 százaléka) szerepel. A folyó fizetési mérleg hiányát 10,6 milliárd euróra (a GDP 4,5 százalékára) becsülik. A bruttó hazai terméket, a GDP 1 129,2 milliárd lejre becsülik 2020-ra, az idénre bejelentett 1 040,8 milliárd lejhez képest.

Az országos bruttó átlagjövedelem 5 429 lej, a nettó pedig 3 324 lej lesz. A bruttó országos minimálbért 7.2 százalékkal, 2230 lejre növelik január elsejétől. A tervezet ugyanakkor rögzíti: a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetésére szánt összegeket a jelenleg hatályban lévő törvények alapján számolták ki.

A kormány az idei összegnél 6,3 milliárd lejjel többet, a GDP 4,5 százalékát szánná beruházásokra. A munkanélküliségi ráta 2020-ban a becslések szerint 3 százalékos lesz, szemben a 2019-es 3,2 százalékkal, a munkanélküliek számát pedig 275 ezerre becsülik. Az alkalmazottak száma várhatóan 1,9 százalékkal növekszik, miközben a munkanélküliségi ráta 2020 végére 3 százalékra csökken.

Kik kapnak az idénhez képest több pénzt?

A több minisztérium és állami intézmény több pénzből gazdálkodhat 2020-ban, mint 2019-ben. A négy hazai titkosszolgálat közül háromnak a költségvetését növeli a kormány. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 10,8 százalékkal, a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) 6 százalékkal, a Kormányőrség (SPP) 19,5 százalékkal kap többet, mint idén, csupán a Külföldi Hírszerző Szolgálat büdzséjét faragták le 3,15 százalékkal.

A kormány a NATO-szerződésnek megfelelően a GDP 2 százalékát katonai kiadásokra fordítja. Így a védelmi minisztérium költségvetése 18 százalékkal, 21,1 milliárd lejre nő. A szállításügyi minisztérium az idei összegnél 3,3 százalékkal több pénzt, 21,1 milliárd lejt kap, az oktatási minisztérium pedig 3,76 százalékkal többet, 30,5 milliárd lejt. Jelentős, 13,1 százalékos emelésben részesül a belügyminisztérium, amely 19,4 milliárd lejből gazdálkodhat 2020-ban.

Növekszik több állami intézmény költségvetése is (zárójelben az emelés mértéke): elnöki hivatal (4,4 százalék), képviselőház (6 százalék), szenátus (1,57 százalék), alkotmánybíróság (15,59 százalék), Román Akadémia (9,9 százalék).

Kik a vesztesek?

A minisztériumok közül a fejlesztési tárca tűnik a legnagyobb vesztesnek: 45,5 százalékkal, 5,5 milliárd lejre csökken jövőre a költségvetése. A kormány voltaképp a Helyi Fejlesztések Országos Programját (PNDL) büdzséjét nyirbálja meg, az idei 6,94 milliárd lejről 2,2 milliárd lejre, ami közel 5 milliárd lejes megvonást jelent. A PNDL-t amúgy korábban többször vádolták azzal a liberálisok, hogy politikai kritériumok szerint osztja a pénzt az önkormányzatoknak.

Az egészségügyi minisztérium 23 százalékkal kevesebb pénzből, 11,4 milliárd lejből gazdálkodhat a jövő évben. Az agrártárcának 14,3 százalékkal, a gazdasági minisztériumnak 11 százalékkal, a pénzügyminisztériumnak 19 százalékkal, a külügynek 16,1 százalékkal kisebb keretösszeggel kell beérnie.