Kelemen Hunor szavazóinak több mint négyötöde pecsételt Klaus Johannisra – már aki másodszor is szavazott

Az exit poll felmérésének elkészítésekor az IRES arról is kérdezte az urnáktól távozó szavazókat a második elnökválasztási fordulóban, hogy melyik jelöltre pecsételtek az első fordulóban. Így tudni lehet, hogy Klaus Johannis, illetve Viorica Dăncilă hogyan osztoztak meg most vasárnap a különböző pártok szimpatizánsain. Kelemen Hunor első fordulós szavazóinak csak egy része vett részt a második fordulóban, négyötödök pedig Johannisra pecsételt.

Az IRES adatai szerint az kétharmados győzelemmel újrázó államfő – a saját szavazótáborán kívül – igen sok szavazatot kapott azoktól a választóktól, akik az előző körben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vagy a Népi Mozgalom Pártja (PMP) jelöltére voksoltak.

E szerint Dan Barna első fordulós híveinek a 92,2 százaléka nyomta a bélyegzőt a második fordulóban Klaus Johannisra, 7,8 százaléka pedig Viorica Dăncilára. Theodor Paleologu első forduló szavazóinak 79,4 százaléka döntött vasárnap az államfő, 20,6 százaléka pedig a szociáldemokraták jelöltje mellett.

Az ALDE és a Pro Romania Párt által támogatott, de független jelöltként induló Mircea Diaconu szavazóinak nagy többsége, 65,8 százaléka Viorica Dancilára voksolt, 34,2 százaléka pedig Klaus Johannisra.

Klaus Iohannis első fordulós választóinak 98,4 százaléka a második fordulóban újra az államfőre, míg ellenfele, Viorica Dăncilă első fordulós híveinek a 98,8 százaléka maradt hűséges a kormányfőhöz. Érdekes módon a második fordulóba került két politikus választóinak kis része a második fordulóban meggondolta magát: Klaus Johannis táborának 1,6 százaléka most Viorica Dăncilára, utóbbi híveinek 1,2 százaléka viszont az államfőre voksolt.

A második fordulóban urnákhoz járuló, korábban Kelemen Hunorra szavazók 81,7 százaléka Klaus Johannist választotta, 18,3 százaléka viszont Viorica Dăncilára pecsételt. Az első forduló „futottak még” kategóriájába tartozó jelöltjeinek – Bogdan Stanoevici, John Ion Banu, Sebastian Popescu, Alexandru Cumpănașu, Ramona Bruynseels, Viorel Cataramă és Ninel Peia – választói a második körben nagyrészt az államfőt támogatták, és csak kevesen szavaztak közülük Viorica Dăncilára. Kivételt csupán Cătălin Ivan (a PSD egykori szóvivője) szavazói képeznek, akik nagyrészt Dăncilára voksoltak.

Klaus Johannis győzelmet aratott a második fordulóban azok körében is, akik az első fordulóban nem járultak az urnákhoz: 59,7 százalékuknak a szavazatát kapta meg, míg Viorica Dancilának meg kellett elégednie 40,3 százalékkal.

Távolmaradtak a magyar választók. A magyar választók öt évvel korábban döntő módon járultak hozzá ahhoz, hogy Klaus Johannis legyőzze a sokkal esélyesebbnek tartott Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfőt. A vasárnapi második fordulóban azonban tömeges távolmaradásukkal is jelezték, hogy csalódtak az újrázni készülő államfőben, és Viorica Dăncilát sem tartják alkalmasnak az államfői tisztségre. A magyar többségű megyékben a részvétel a fele volt az országos átlagnak: Hargita megyében a jogosultak 22,9, Kovászna megyében 25,9 százaléka adta le voksát. Országos szinten a hazai és külföldi választói névjegyzékben szereplő román állampolgárok 54,9 százaléka élt választójogával.

Kétharmad szavazott meggyőződésből Johannisra

Az államfő második fordulós választóinak 67,7 százaléka állította: meggyőződésből szavazott Johannisra, 27,2 százaléka viszont csak azért voksolt rá, hogy ne győzzön az ellenjelölt, 6 százalék más okokra hivatkozott.

Viorica Dăncilă szavazóinak 74 százaléka a szociáldemokrata jelölt meggyőződéses híve, 18,2 százaléka Klaus Johannis ellen szavazott, 7,8 százaléka pedig egyéb okokat jelölt meg, vagy nem kívánt nyilatkozni. 

banner_IQYcRuKP_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_300x250.png
banner_C0oT6SvR_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_970x250.png
banner_M68UqZcM_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_728x90.png

Kapcsolódók

Kimaradt?