Előrehozott választások, megállapodás nélküli Brexit, sőt Brexit nélküli megállapodás is elképzelhető Nagy-Britannia véget érni nem akaró európai uniós kiválásának végkifejleteként.

„2192-t írunk. A brit miniszterelnök Brüsszelben látogat, hogy a Brexit időpontjának újabb halasztását kérje. Senki nem emlékszik már, honnan ered ez a tradíció, de minden évben turisták tömegeit vonzza szerte a nagyvilágból.” Az idézett Brexit-viccet péntekig több mint 300 ezren kedvelték a Twitteren, és kiválóan mutatja egyrészt a közvélemény fokozott érdeklődését a téma iránt, másrészt a Brexitet övező teljes bizonytalanságot.

Mint ismert, Boris Johnson konzervatív párti múlt héten új megállapodást kötött az Európai Unió vezetőivel a brit uniós tagság megszűnésének feltételeiről, majd Londonba hazatérve ismételten leszögezte, hogy fő küldetésének tekinti Nagy-Britannia kivezetését az EU-ból október 31-ig – megállapodással vagy anélkül. Ennek megfelelően beterjesztette a parlamentbe a megállapodás ratifikálásról szóló törvényt, egyúttal pedig megfenyegette a képviselőket, hogy amennyiben három napon belül nem fogadják el, kezdeményezi a „szétesett” (broken) parlament feloszlatását, és új választások kiírását.

A hétfő esti szavazáson az alsóház első olvasatban 329-299 elfogadta ugyan a megállapodásról szóló törvény alapelveit, viszont rögtön utána a képviselők elutasították a kormány úgynevezett programindítványát, amely háromnapos időkeretet szabott volna meg a Brexit-megállapodás törvénybe iktatására. A kormányzó Konzervatív Párt egyes képviselői is úgy vélték, hogy a rendkívül komplex ratifikációs törvény megvitatására több időt kell szánni néhány napnál.

Semmi sem az, aminek látszik

A törvénytervezetek útja a brit alsóházban öt fázisból áll. Az első olvasat („first reading”) lényegében az előterjesztésnek felel meg: felolvassák a tervezet címét, majd elrendelik a kinyomtatását, vita nincs. A második lépcsőfok a tervezet alapelveinek megvitatása. Itt már szavazás is van, amelynek eredményétől függ, hogy folytatódhat-e a tervezet vitája. Ha a többség támogatja az indítvány, elkezdődhet a lényegi vita – cikkelyről cikkelyre – a bizottságokban. A bizottsági vita után – akárcsak a bukaresti parlamentben – elkészül egy jelentés, amely a plénum elé kerül. Ebben a szakaszban – ellentétben a bizottsági szinttel – bármely képviselő hozzászólhat és módosítókat javasolhat. Következik a tervezet harmadik olvasatbeli – általános jellegű – megvitatása, amely a végszavazással zárul.

Az előbbiek alapján téves a hétfői szavazásból azt a következtetést levonni, hogy a londoni alsóház többsége támogatja a Johnson-féle megállapodást, hiszen egyelőre csupán azzal értettek egyet a képviselők, hogy nem vetik el érdemi vita nélkül az indítványt.

Visszaüthet Johnson agresszív parlamenti offenzívája

A ratifikációs menetrendről előterjesztett kormányzati indítvány keddi leszavazása után Boris Johnson bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának parlamenti folyamatát. Csütörtök este pedig a kormány közölte, hogy kezdeményezi az előrehozott parlamenti választás kiírását. Az indítványt várhatóan már jövő hétfőn szavazásra bocsátják. Az eredménytől függően több forgatókönyv érvényesülhet.

Ha az indítvány sikerrel jár, a kormány várhatóan felfüggeszti a ratifikációs folyamat szüneteltetését, újrakezdődik a Brexit-megállapodás parlamenti vitája, és a múlt héten kötött megállapodás alapján bekövetkezik – belátható időn belül – a brit uniós tagság megszűnése. Persze lehetséges az is, hogy az alsóház csak a választások előrehozásával ért egyet, a Brexit-megállapodást elutasítja.

Amennyiben az alsóház elveti az új választások kiírásának ötletét, lényegében bármi megtörténhet. Döntés születhet egy újabb referendumról a brit EU-tagság ügyében, megbukhat az amúgy kisebbségben lévő konzervatív kormány, és bekövetkezhet a megállapodás nélküli Brexit. Az úgynevezett Benn-törvény ugyanis – amelynek alapján Boris Johnson kénytelen volt javasolni az Európai Uniónak a kilépés halasztását – nem kötelezi a kormányt, hogy 2020. január 31-e után újabb halasztást kérjen, amennyiben addig nem történik meg a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadása.

Másfelől a megállapodás nélküli Brexit szöges ellentéte is megtörténhet: a Brexit nélküli megállapodás. A brit törvényhozók nem egyszerűen a Boris Johnson által kötött megállapodás ratifikálásáról szavaznak – igennel vagy nemmel –, így függetlenül attól, hogy milyen időkeretet fogadnak el a vitára, lehetőségük lesz a kormány által előterjesztett szöveg módosítására. Az így születő törvény elrendelheti például népszavazás kiírását az Egyesült Királyság vámunióban maradásáról vagy akár referendum kiírását a Brexit-megállapodás megerősítéséről. Ha az utóbbi elbukna, az automatikusan az Egyesült Király uniós tagságának folytatódását jelentené.

May is próbálta már

Ha parlament elfogadja is a miniszterelnök indítványát, a választásokat legkorábban december első harmadában lehetne megtartani, ugyanis a törvény szerint legalább 25 napnak kell eltelnie a választások kiírásától a szavazás napjáig. Csakhogy a miniszterelnök nem tudja kierőszakolni az előrehozott választásokat, a parlament feloszlatásához ugyanis a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Boris Johnson elődje, Theresa May egyébként már próbálkozott az előrehozott választásokkal, és a terv nem sült el túl jól. A Konzervatív Párt parlamenti többsége minimálisra csökkent – mára elolvadt –, előidézve a mai patthelyzetet.