Nem a Velencei Bizottság, hanem minden ország törvényhozása dönti el, hogy összeférhető-e a bírói és az igazságügy-miniszteri tisztség – állapítja meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlegének pénteki közleménye.

Az állásfoglalás annak kapcsán született, hogy Klaus Johannis úgy véli: a CSM bírói részlegének véleménye, amely szerint az államfő Dana Gîrbovannal kapcsolatos kijelentései „nyilvánvaló támadást jelentenek az igazságszolgáltatás függetlensége és tekintélye ellen” aggasztó, és önmagában alááshatja az igazságszolgáltatás függetlenségét és presztízsét, valamint a bírók jogállását, mivel azt a képzetet kelti, hogy egy bíró miniszteri posztot tölthet be.

Johannis hozzátette: szerencsés lett volna, ha állásfoglalásuk közzététele előtt az aláírok tanulmányozzák a Velencei Bizottság ajánlásait, amelyek közé tartozik, hogy a bíróknak már azelőtt le kell mondaniuk, hogy megpályáznak egy politikai tisztséget.

A CSM bírói osztálya szerint a Velencei Bizottság Klaus Johannis által idézett ajánlása Kirgizisztánra vonatkozik, ahol egy bíró olyan politikai funkciót vállalt, amelynek megszerzéséért választási kampányt kellett tartania.

Ezzel szemben az Európai Unió több országában nem összeférhetetlen a bírói és a miniszteri tisztség. Ennek az a logikája, hogy hasznos lehet, ha egy tapasztalt bíró tölti be a miniszteri tisztséget, aki közvetlenül, alaposan és mélységeiben tisztában van az igazságszolgáltatás működésével. A CSM konkrét példának Portugáliát hozza fel.

„Következtetésképpen, a bírói és az igazságügy-miniszteri tisztség közötti összeférhetetlenség szabályozásáról nem a Velencei Bizottság normái, hanem a nemzeti parlamentek döntenek" – szögezi le a CSM bírói részlege.

A hazai törvénykezést illetően a CSM megjegyzi, hogy az alkotmánybíróság 2018/45-ös határozata kimondja, hogy a bírói és ügyészi tisztség minden más állami funkcióval összeegyeztethetetlen, de ebből nem következik, hogy politikai tevékenységet fog folytatni egy bíró, ha elfogadta, hogy igazságügyi miniszterré nevezzék ki. „Ilyen következtetés csak abban az esetben vonható le, ha torzulva és a jogalkotói szándékkal ellentétesen értelmezik az alkotmánybíróság határozatát” – vélekedik a CSM.

Meglátásuk szerint tényleges összeegyeztethetetlenség csak akkor jelenik meg, ha két funkciót egyidejűleg látnak el, amiről nincs szó akkor, mikor egy bíró elfogad egy kinevezési javaslatot.

„A jogi szövegek elemzése és értelmezése e rendelkezések betűje és szelleme szerint, a komoly jogi ismeretek mellett szigorú odafigyelést feltételez, hogy ezek megfeleljenek a jogalkotó szándékának. Amikor egy bíró státusát konkrétan megvizsgálják, ezt teljesen függetlenül, politikai vagy egyéb érdekek nélkül kell megtenni. Éppen ezért minden, a bírák státusával kapcsolatos kérdés, ideértve az összeférhetetlenségi problémát is, kizárólag a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói részlegének, és nem Románia elnökének hatáskörébe tartozik" – szögezi le a sajtóközlemény.

A dokumentum szerint „elfogadhatatlan", hogy Klaus Johannis államfő kategorikus „irányelveket" szab meg a CSM bírói osztályának arra vonatkozóan, hogy miként kell értelmezni és alkalmazni a bírák státusára vonatkozó szabályokat.

„A bírói osztály nem fogad el utasításokat semmilyen más állami hatalomtól, a legkevésbé a kampányban lévő államfőtől, akinek az a célja, hogy berángassa az igazságszolgáltatást a politikai csatákba” – zárul a CSM közleménye.