A 15 éves caracali kislányt, Alexandra Măceșanut azért nem sikerült megmenteni, mert minden illetékes hibázott – ez derül ki a belügyminisztérium Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) elé terjesztett jelentéséből, amelyet a román sajtó szerdán szerzett meg. 

A 112-es vészhívószámon jelentkező rendőr arrogáns volt, magas lóról beszélt az áldozattal, a segélyhívószámot kezelő operatőrök, az érintett rendőrök pedig felrúgták a vészhívások esetén kötelező módon alkalmazandó szabályokat. Ráadásul nem működött az az applikáció sem, amely lehetővé tette volna, hogy a segélykérés még idejében eljusson a rendőrség és a belügyminisztérium illetékes struktúráihoz. 

Megkésett akciók

A jelentésből kiderül, hogy jóllehet az áldozat édesapja, Ion Măceșanu már július 24-én, 20 óra 30 perckor jelentette lánya eltűnését a rendőrségen, az információ csak másnap reggel 8 óra 30 perckor ért el a caracali rendőrség illetékeseihez. Így az akciók megkéstek, emellett 8 óra 30 perc és 11 óra között csak a rendőrőrs vezetője foglalkozott az üggyel, anélkül, hogy bevonta volna az akcióba kollégáit is. 

A caracali rendőrség főnöke, aki már 8 óra 30 perckor értesült a kislány elrablásáról és 11 óra 45 perckor azt is közölték vele, hogy az áldozat már 11 óra 05 perckor a 112-es számon bejelentette elrablását és megerőszakolását, csupán 12 óra 15 perckor próbált meg kapcsolatba lépni a belügyminisztérium belső hálózatán az Olt megyei rendőrség két helyettes főnökével, ám a titkárnőtől arról értesült, hogy egyikük a potcoavai rendőrség tevékenységét kiértékelő, 11 óra és 13 óra közötti összejövetelen, másikuk a scornicești-i rendőrség mérlegkészítő ülésén vesz részt. 

Jóllehet a „mérlegkészítésen” részt vett főnökhelyettes már 11 óra 44 perckor értesült a kislány eltűnéséről egy másik kollégájától, mégsem tett semmit az ügyben, márpedig ebben az esetben éppen neki kellett volna a felkutatási akciók legfőbb megszervezőjének, „agyának” lennie és kiadnia a megfelelő utasításokat.

Ily módon, a már rendelkezésükre álló adatok alapján sem vették komolyan a helyzetet, ezért nem is adtak ki a parancsot az ilyen esetekben megszokott intézkedésekre, holott a mérlegkészítő ülések alatt rendőrbeosztottjaik öt alkalommal is keresték őket telefonon, sőt 15 óra 30 perckor maga az Olt megyei rendőrség szóvivője kereste őket, az Alexandra sorsa felől tudakozódó újságírók rohama alatt.

A belügyminisztérium jelentéséből világosan kitűnik, hogy az Olt megyei rendőrség vezetősége – pontosabban a két főnök-helyettes, mert maga a főnök éppen szabadságon volt – tudott ugyan a kislány elrablásáról, mégsem állították rá az ügyre az irányításuk alatt álló rendőri alakulatokat, erre mindössze 25-én, 20 óra után került sor, ekkor adták ki az utasítást a kiskorúak eltűnését kivizsgáló parancsnokság létrehozására. A rendőri akciókat tekintetében ráadásul még ekkor is, a copy-paste módszert használva, egyszerűen csak az előző években a hasonló ügyek során alkalmazott eljárást alkalmazták, és figyelmen kívül hagyták az újabb eset sajátosságait. 

Ily módon súlyos hiányosságok mutatkoztak meg az Olt megyei rendőrség vezetőinek tevékenységében, a rendőrségi akciók koordinálásában, amelyek komolyan befolyásoltak a kislány megtalálásának esélyeit, hiszen csak igen későn állt össze a kiskorúak eltűnésére szakosodott rendőrségi csapat.

Arrogáns magatartás

A 112-es vészhívószám operatőreinek kérdései nem segítettek az áldozat pontos helyének azonosítására, és az áldozatnak tanácsokat sem adtak arra vonatkozóan, hogy miként viselkedjék a továbbiakban. Alexandra hívásaira válaszolva az operatőr közönyösnek mutatkozott, pedig a kislány igyekezett adatokat megadni tartózkodásának helyéről, mi több, a hívás befejezését, a telefonvonal felszabadítását kérte az áldozattól, jóllehet világossá válhatott számára Alexandra félelme és rettegése. 

A belügyminisztérium jelentése azt is megállapítja, hogy az operatőr képtelen volt olyan kérdéseket feltenni az áldozatnak, amelynek alapján beazonosíthatta volna az épületet és nem törekedett arra, hogy mielőbb biztonságba helyezzék a kislányt.

A rendőrség felsőbbrendűen, arrogánsan válaszolt a gyilkos házának szomszédságában lakó személy péntek hajnali 3 órai telefonhívására is, amelyben a hívó fél a gyilkos házának szomszédságában lévő két gyanús autóról tett bejelentést. Ekkor azzal intették le a betelefonálót, hogy a rendőrség gépkocsijairól van szó, aludjon nyugodtan, ne őrizze azokat, különben is, a rendőrségnek nem kell jelentést tennie a betelefonálónak.

A jelentésből azonban az is kiderül, hogy a 112-es számon válaszoló rendőrnek egyedül kellett 24 órás szolgálatot teljesítenie a telefon mellett, így a belügyminisztérium azt is megállapítja, hogy ilyen körülmények között „csökken az operatőrnek az a képessége, hogy hatékonyan kezelje a potenciális áldozatok kockázati által bejelentett helyzeteket”. Emellett a Különleges Hírszerzési Szolgálat (STS) nem képes a telefonhívások pontos helyének bejelölésére.

Az Olt megyei rendőrségnél folytatott ellenőrzések során megállapították, hogy – a mostani esettől függetlenül – a vezetőség nem irányította megfelelően a rendőrségi erőket. A vizsgálatot folytatók kérésére a vezetőség bemutatta az idei év első hat hónapjára szóló tevékenységi tervet, amelyek semmitmondóak, és konkrétumok helyett csupán általános terveket fogalmaznak meg, mint a „személyek és a falusi tulajdon elleni bűnözés megakadályozását célzó akciók további folytatása” vagy az „ismeretlen tettesek által elkövetett erőszakos bűncselekmények kivizsgálásának hatékonyabbá tétele”. A vezetőség nem foglalkozott az alárendeltségükbe tartozó struktúrák akcióinak koordinálásával, megelégedett a tevékenység megtervezésének egyszerű jóváhagyásával, anélkül, hogy értékelte volna annak tartalmát és hatékonyságát.