A budapesti Kisebbségkutató Intézet hátrányos helyzetbe kerülhet a Magyar Tudományos Akadémia átalakításával – nyilatkozták a Maszolnak MTA-törvény keddi megszavazásáról azok az erdélyi társadalomkutatók, akik már korábban kiálltak szolidaritásból az Akadémia kutatóhálózatának megőrzése mellett. Toró Tibor, Kiss Tamás és Fosztó László egyaránt úgy véli, a jogszabály visszalépést jelent a tudományos kutatás szabadsága szempontjából. FRISSÍTÉS: T. Szabó Levente, a BBTE  Bölcsészkarának dékánhelyettese is eljuttatta hozzánk álláspontját.

Mint írtuk, a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által előterjesztett és kedden az Országgyűlésben megszavazott törvény szerint az MTA összes kutatóintézete egy újonnan létrehozott intézethez, a kormány által befolyásolható Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz kerül. Az átszervezés ellen folyamatosan tiltakozott az Akadémia tagjainak többsége. A törvény elfogadása után, kedden délután tüntetést szerveztek, a kutatóintézetek Facebook-profiljain fekete-fehérre váltottak a gyász jeléül a borítóképek, az MTA online helyesírási szolgáltatása szünetelt.

Erdélyben 2019 tavaszán történtek érdemleges felszólalások, kiállások az MTA és a kutatóhálózata mellett. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű intézeteinek vezetői, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai nyílt levelekben, videóüzenetekben foglamazták meg véleményüket arról, hogy miért fontos a tudományos kutatótársadalom számára egy politikai kontrolltól mentes közegben végezni a munkáját. Az akkori szolidaritási akcióban résztvevő kutatók közül kerestük meg Toró Tibort, Kiss Tamást és Fosztó Lászlót, hogy értelmezzék a törvény megszavazásának várható következményeit.

Toró Tibor: „Még nagyon sok kérdőjel van”

Toró Tibor politológus, szociológus, a Sapientia EMTE Nemzetközi kapcsolatok és Európai Tanulmányok karának adjunktusa az erdélyi szolidaritási mozgalom egyik kezdeményezője volt. A kutató úgy véli, nehéz átlátni azt, hogy mi fog ezután következni.

 „Mi már többszörösen is elmondtuk a fenntartásainkat az átalakítással kapcsolatban, ami a tudományos kutatás önállóságát illeti. Ami körvonalazódni látszik az, hogy létre fog jönni egy új hálózat. Ha optimális működése lesz, akkor is beletelik egy kis időbe, amíg minden visszarázódik egy normális kerékvágásba. Azonban minden jel arra mutat, hogy ez egy visszalépést jelent a tudományos kutatás szabadsága szempontjából, hiszen egy hangsúlyosan a kormány által kontrollált hálózat jön létre, és az MTA-nak sokkal kisebb vagy elenyésző beleszólása lesz a kiépítésre kerülő hálózat működésébe” – részletezte a szakember.

Toró Tibor szerint nagyon sok kérdőjel van még.  „Nincsenek teljesen tisztázva a finanszírozási kérdések, és az sem, hogy mely intézetek maradnak, és melyeket fenyeget most már egyre inkább a felszámolás veszélye. Amíg nem látjuk konkrétumaiban megvalósulni a dolgokat, addig igazából a már eddig megfogalmazott elvi kifogásokon és az MTA kutatóival való szolidaritási nyilatkozatokon kívül sok mindent nem tehetünk hozzá az előző hónapok történetéhez” – vélte a kisebbségkutató.

Toró Tibor úgy gondolja, hogy az átszervezéssel a kormány egyértelműen az alkalmazott kutatásokat részesítené előnyben. „Vannak alkalmazott kutatások és vannak alapkutatások. El tudom azt képzelni, hogy egy ország kormányának meg vannak az elképzelései az alkalmazott kutatás prioritásairól, viszont az alapkutatásokat nem lehet megkerülni annak ellenére sem, hogy ezek nem konvertálhatók direkt módon azonnali profitra. Így nem is arról van szó, hogy a kormány mennyire szól majd bele a kutatásba, hanem arról, hogy ha egy tőkefinanszírozási modell valósul meg, akkor az alapkutatások, illetve a témaválasztási szabadságok sérülhetnek. Vannak olyan dolgok, elsősorban a társadalomkutatás területén, amelyeknek nem biztos, hogy most látjuk a hasznosíthatóságát, viszont előfordulhat, hogy már a közeljövőben felhasználhatók lehetnének, csak éppen nem lesznek meg, mert nem biztosítanak rá keretet” – részletezte a szociológus.

A társadalomkutató a saját szakterületéről származó példával illusztrálta a helyzetet. „Ha a különböző képviseleti modelleket kutatjuk, lehet, hogy most nem hasznosítható ez direkt módon, de az eredményeket felhasználva bármikor közpolitikai területen alkalmazható további részletkutatásokra vagy stratégiák kidolgozására alkalmas anyagot kapnak kézhez a szociológusok, politológusok. Ha viszont ezzel nem foglalkozik senki, akkor az erre vonatkozó tudás nem fog megjelenni, aminek hosszú távon mégiscsak az a közösség látja kárát, amelynek érdekében a kutató is elvégezné ezt a munkát” – vélekedett.

Toró szerint a magyar tudományos életben eluralkodott hangulat egyértelműen aggasztó, ugyanis a tudományos közösségnek a kormányba vetett bizalma az elmúlt évben folytatott harcok alatt teljesen megrendült. Már nagyon sokan B opciókat keresnek, ami egyet jelent azzal, hogy a legjobb, nemzetközi szinten is elismert kutatók tudnak majd a legkönnyebben megfelelő körülményeket kínáló külföldi kutatóintézetekben elhelyezkedni, aminek az eredménye a magyar tudományosság gyengülése, elerőtlendése lesz – tette hozzá.

Kiss Tamás: „Beletörődőnek érzem a hangulatot”

Mindenféle szolidaritási, illetve tiltakozó akciónak eddig volt tétje, most már csak a lecsengését láthatjuk annak a több, mint egy éve elindult folyamatnak, amelynek a végeredményéről az utóbbi hónapokban már szinte senkinek nem volt kétsége – véli Kiss Tamás szociológus. Szerinte az elmúlt hetekben már érezni lehetett, hogy milyen irányba tartanak az események, azaz a kormány nem hajlandó kompromisszumot kötni ezen a téren, és a kutatók egyfajta beletörődéssel vették tudomásul az elkerülhetetlent.

A kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szintén tagja volt annak a kezdeményező csoportnak, amely 2019 tavaszán az MTA Kisebbségkutató Intézete melletti kiállást szorgalmazta, ugyanis – szavai szerint – az erdélyi magyar kisebbségkutatók számára az Akadémia nem a Román Akadémiát vagy a Kolozsvári Akadémiai Bizottságot jelenti, hanem az MTA-t és a keretében működő Kisebbségkutató Intézetet. Ennek az intézetnek a munkatársai voltak ugyanis azok, akik az erdélyi kisebbségkutatás életében folyamtosan jelen voltak, nemcsak a kutatásaik által, hanem nagyon sok kezdeményezés, szakmai támogatás és különböző fórumok megszervezése révén. Például az ő nevükhöz kapcsolható a szelterszfürdői kutatótábor megszervezése is.

Az erdélyi társadalomkutatók 2006 - az  MTA Kisebbségkutató Intézetének megalapítása - óta folyamatos kapcsolatban állnak az ottani szakemberekkel. A teljes MTA melletti kiállás szükségességét már 2018 tavaszán szorgalmazták az itteni társadalomkutatók – mondta el Kiss Tamás –, és akkor a Kolozsvári Akadémiai Bizottság politikatudományi szakbizottságán belül igyekeztek egy nyilatkozatot megfogalmazni. Ez a kezdeményezés azonban akkor sikertelen volt.

Aztán 2019 tavaszán következett be az, hogy különböző erdélyi intézetek egyértelműen kiálltak az MTA mellett, és sorra közölték szolidaritási nyilatkozataikat. A kutató úgy gondolja, hogy az átalakítások által az Akadémiának a Kisebbségkutató Intézete sokszorosan hátrányos helyzetbe kerül, éppen ezért érezték már néhány hónappal ezelőtt is szükségét annak, hogy kimondottan emellett az intézmény mellett álljanak ki határozottan.

„Nekünk az a szerencsénk, hogy mi romániai intézmény vagyunk, a mi munkánkra nincsen közvetlen hatással ez a döntés. Hogy ez most hogyan fog alakulni, milyen lesz a kutatóhálózat sorsa az elkövetkező időszakban, ezt a részletek fogják eldönteni. Mindenesetre ez nem a tudományosság előmenetelét szolgáló döntés, ugyanis egy olyan intézményes szerkezet fog kialakulni, ahol a kormány közvetlen befolyása fog érvényesülni” – értékelte Kiss Tamás.

Fosztó László: „Ennek komoly következményei lesznek”

Fosztó László kisebbségkutató szintén videóüzenetben hívta fel a figyelmet 2019 tavaszán arra, hogy milyen fontos társintézménye az MTA Kisebbségkutató Intézete az itteninek. „Ennek a törvénynek az elfogadása azt jelzi, hogy a tudományos szférával való párbeszéd lehetősége zátonyra futott, és most a politikai hatalom erőből alakítja át a kutatás szervezeti és támogatási rendszerét, figyelmen kívül hagyva azok véleményét, akiket ez a döntés érint. Ennek komoly következményei lesznek a kutatóintézetek jövőjét és az egyes kutatók helyzetét illetően. A károkat még nem is igazán tudjuk előrelátni. Számunkra, akik sok szakmai és baráti szállal kapcsolódunk a Magyar Tudományos Akadémia tudósközösségéhez, és aggódva követtük a folyamatot, amely idevezetett, elkeserítő ez a döntés. Súlyos csapás a tudomány szabadságára” – nyilatkozta a Maszolnak Fosztó László.

T. Szabó Levente: „ Mélységesen értelmiségellenes a döntés"

FRISSÍTÉS: „Amikor februárban az elsők között fogalmaztunk meg szolidaritási nyilatkozatot a kolozsvári Bölcsészkaron tényleg reménykedtünk, hogy az MTA körüli helyzet feloldható meggyőzéssel, érvekkel, pontosabb statisztikákkal, még precízebb szakmai átvilágítással. Most már tisztán látszik, hogy a magyarországi politikai elit egy része és a kormányzata magyar tudományosság teljes rendszerének mindenáron való erőszakos átszervezésén ügyködik évek óta módszeresen az egyetemek kiszolgáltatott helyzetbe hozásától, gyarmatosításától egészen a Közép-európai Egyetem állami elüldözéséig "  – nyilatkozta a Maszolnak T. Szabó Levente dékánhelyettes.

Nem kell évtizedes távlat belátni, hogy ez az erőszakosság, a kutatók véleményének semmibe vétele, fontos nemzetközi tudományos intézmények tiltakozásának bagatellizálása, a félelemkeltés állandósulása, áltudományos intézmények sorának létrehozása, jól működő akadémiai intézmények indok nélküli szétverése nem csupán mélységesen értelmiségellenes, hanem olyan károkat okoz a mai magyar tudományosságban, amelyek belátható időn belül nem hozhatók helyre. „Vagy talán most szakad át a gát" – fogalmazta meg kritikáját a bölcsészkar tanára.

T. Szabó Levente arra is fölhívta a figyelmet, hogy legalább Erdélyben fontos volna elgondolkodni azon, hogy mi is a valódi ára a néha milliárdos magyarországi támogatásokért vásárolt hallgatásnak vagy közönynek, s hogy mi lehetne ebben az új helyzetben a felelőssége a határon túliaknak.

„Nem tudom elhessegetni magamtól a képet, amint a világ egyik legjobb matematikusával, aki épp egy magyar és az MTA elnöke, korlátolt és akarnok politikusok packáznak. Ha valaki még azt hiszi, hogy ez a helyzet az értékekről meg a tudomány hatékonyabbá tételéről szól, mélységesen téved”– zárta gondolatait a BBTE Bölcsészkarának dékánhelyettese.