Az 1990 óta eltelt 29 év alatt kereken 30 miniszter állt a közlekedési tárca élén. Néhányukat többször is kinevezték, de még így is fehér holló volt az a tárcavezető, aki kitöltötte ki teljes, négyéves mandátumát. Így mindannyian egymásra tolhatták a felelősséget a román államvasutak (CFR) állapotáért.

Jó néhány közlekedési miniszter nevére már nem is emlékezünk. Ki tartja még észben Corneliu Budarát, aki rövid, mindössze három hónapos mandátuma alatt legfeljebb azzal maradhatott emlékezetes, hogy az 1990-es, júniusi bányászjárás idején megengedte a craiovai regionális vasútigazgatóság vezetőjének, Gheorghe Dobrénak, hogy zöld utat adjon a Zsil-völgyi bányászokat Bukarestbe szállító vonatnak – ahogyan egyébként azt egy későbbi közlekedési miniszter, Traian Băsescu tette öt hónapig tartó, első minisztersége idején az 1991. szeptemberi „bányászvendégek” szerelvényével.

Doru Pană 1990-1991 közötti, egy éves mandátuma alatt hatalmas botrányt váltott ki az úgynevezett Solaris-üggyel, amellyel a vasútállomások utasellátó egységeit a nyerészkedő vállalkozók kezére juttatta. A következő miniszter, Paul Teodoroiu nem egészen másfél éves, 1992-1994 közötti megbízatása viszont már máig tartó nyomokat hagyott: neki köszönhetjük a bukaresti „CFR-palota” előtt ma is látható fémkerítést, amelyet a tárcavezető intézkedései miatt az épületet kövekkel támadó és a minisztériumba behatoló vasutasok ellen emeltek.

1994 és 1996 között Aurel Novac volt a tárcavezető, aki bevezette az első intercity-vonatokat Bukarest-Iași, Kolozsvár-Szatmárnémet és Iași-Temesvár között – igaz, közben leállította a 4-es metró munkálatait. 1998-ban, két hónapig végre egy legalább őszinte miniszter került a tárca élére: a mesterségére nézve építész Anton Ionescu azonnal beismerte, hogy nem ért a közlekedéshez.

Băsescu háromszor is miniszter volt

Traian Băsescu volt államfő három alkalommal vezette a minisztériumot, 1991-1992, 1996-1998 és 1998-2000 között. Harmadik mandátuma alatt az időközben teljesen eladósodott román államvasutakból hat különálló társaságot hozott létre, abban a reményben, hogy így nehezebb lesz nyomon követni és visszaszerezni a tartozásokat. Miniszterként liberalizálta a teher- és utasaszállító vasúti közlekedést, ami nyomban a vonatjegyek megdrágulásához vezetett, és – óvatos duhajként – félig-meddig engedélyezte a magánvonatokat Bukarest és Konstanca között. Azért csak „félig-meddig”, mert az Intercity Expres Marea Neagră társaság többségi részvényese az állam volt.

2000-ben, mindössze hat hónapig, Anca Boagiu vezette a tárcát, aki Traian Băsescu nyomására lett miniszter, és akinek legfőbb érdeme feltehetően az volt, közvetlen elődje gyermekkora óta ismerte őt. Boagiu nevezte ki a iași-i regionális vasútigazgatóság élére Mihai Necolaiciucot, aki aztán később hatalmas összegeket sikkasztott a román államvasutaktól, így aztán börtönre is ítélték.

2000-ben került először szakember a tárca élére

2000-ben történt meg első ízben, hogy a közlekedési tárca élére végre szakember, a sofőrszakszervezetek egykori elnöke került. Ez aztán meg is látszott, mivel Miron Mitrea volt az első tárcavezető, aki kitöltötte teljes, négyéves mandátumát. Három év alatt felújította a Bukarest-Cămpina vasútvonalat – ami ma már utolérhetetlen rekordnak tűnik. Kezdeményezte a Bukarest-Konstanca vasútvonal korszerűsítését, és újra beindította a Vâlcele-Râmnicu Vâlcea vasúti pálya felújítását. Minisztersége alatt vásárolták az első, Desiro motorkocsikat, amelyek Romániában Kék Nyíl néven váltak ismeretessé, és máig a legkorszerűbb szerelvények.

Persze, Romániában még az sem garancia a minőségi változásra, ha a miniszter közlekedési szakember. Gheorghe Dobre is szakember volt, 2004 és 2006 közötti másfél éves minisztersége alatt azonban nem sok javulás történt a vasúti közlekedésben. Ha csak azt nem számoljuk, hogy 2005 januárjában engedélyezte a legelső, valóban magán vasúttársaság létrehozását. A Regio Trans ma Regio Călători néven ismeret cég.

Dobre minisztersége idén kapta a CFR a legkisebb szubvenciót, ekkor vásároltak másodkézből 34 franciaországi motorkocsit, rendkívül túlértékelt áron. Ezeket aztán be is tiltották Európában, mivel azbeszt is volt bennük. Szintén Dobre mandátuma idején, 2005-ben beomlott a grădișteai vasúti híd, amely még most is az akkori állapotában van.

Radu Berceanu két alkalommal is volt közlekedési miniszter, 2006 és 2007, majd 2008 és 2010 között. Két mandátuma alatt két pozitív dolog történt: beindult a bukaresti Észak pályaudvart és az otopeni-i repteret összekötő Henri Coandă expresszvonat, illetve szerződést írtak alá a 3,6 kilométeres, Golanț-Vidin közötti új vasútszakasz megépítéséről. Csakhogy ebben az időszakban fogadtak el romániai illetékesek 20 millió eurós csúszópénzt az osztrákoktól, a Bukarest-Konstanca vasútvonal korszerűsítése ürügyén. A botrány az Országos Korrupcióelleni Ügyészség elé került, az osztrák fél beismerte bűnösségét és alkut kötött az ügyészekkel, a bűnöst éppen a napokban ítélték el három évre.

Ludovic Orban 2007 és 2008 között vezette a tárcát. Ekkor merült fel a bukaresti körvasút ötlete, amely azóta is megmaradt ötletnek, jóllehet 2016-2017 között az újabb tárcavezető, Sorin Bușe újból elővette az elképzelést. Orban mandátuma idején a vasutak idegenforgalmi társasága elveszítette a bukaresti Astoria szállót, igaz, ekkor avatták fel a 4-es metró egyik szakaszát.

2010 és 2012 között ismét Anca Boagiu állt a tárca élén. Aláírták a szerződést az Alvinc-Koslár vasútvonal felújításáról, amely azóta is papíron maradt. Elkészült azonban a Golanț-Vidin közötti rövid vasútszakasz.

Alexandru Mazăre 2012-es, három hónapos mandátum alatt csupán szerződéseket írtak alá, akárcsak Ovidiu Silaghi hét hónapos minisztersége idején. Igaz, ekkor került a metróvállalat élére Marian Vanghelie embere, Aurel Radu, akinek intézkedései nem kis botrányt váltottak ki, és ekkor tört ki a „CFR-megvesztegetés” néven elhíresült, kétmillió eurós csúszópénz botránya, amelynek kapcsán három ember helyeztek bírói felügyelet alá.

Relu Fenechiu 2012-2013 közötti mandátuma arról vált nevezetessé, hogy leállították az újabb metróvonal építkezését, de az is igaz, hogy kis időre véget vetettek a Bukarest-Konstanca vasútvonalnál történt alkatrészlopásoknak, ezzel nagyrészt elejét vették a vonatkéséseknek.

Négy mandátum, ami alatt nem történt semmi

2013 júliusa és augusztusa között egy hónapig Victor Ponta volt ideiglenes megbízatással a miniszter, ebben az időben semmi sem történt, akárcsak Iulian Matache négy hónapos 2015-ös, valamint Lucian Șova 2018 és 2019 közötti, továbbá Rovana Plumb ideiglenes miniszter 2019-es mandátuma alatt.

Ramona Manescu 2013 és 2014 közötti minisztersége alatt is csak annyi történt, hogy megküldték Brüsszelnek az újabb metróvonal finanszírozásának kérését. Dan Șova 2014-es, három hónapos mandátuma arról híresült el, hogy le akarta állítani a forgalmat a Románia vasúti hálózatának 40 százalékát jelentő 4000 kilométeren, azt a képtelenséget állítva, hogy ezt Brüsszel kérte, amit röviddel később az uniós illetékesek meg is cáfoltak.

2014 és 2015 között 13 hónapig Ioan Rus vezette a tárcát, nem kevés botrány közepette. Jóváhagyta az újabb bukaresti metrószakasz kocsijainak a megvásárlását, ám a szerződést a korrupcióellenes ügyészség (DNA) számos törvénytelenség miatt érvénytelenítette. Mandátuma idején Románia volt az egyetlen európai ország, amely intercity vonatok nélkül maradt, mivel az infrastruktúra nem tette lehetővé a megfelelő sebességet.

Dan Costescu 2015-2017 közötti minisztersége alatt viszont jócskán megnövekedett a román államvasutak finanszírozása, amely 2015-ben 10 millióról 90 millió, 2016-ban pedig 150 millió lejre nőtt. Ebben az időben írták újra a vasúti közlekedés mestertervét, amelyet aztán Brüsszel jóvá is hagyott, és ekkor láttak hozzá a hatodik metróvonal tervének megvalósításához.

Felix Stroe 2017-2018 közötti miniszterségének alig három hónapja alatt azzal vált nevezetessé, hogy – vonaton közlekedett.  A tárca élén 2017-ben, tíz hónapig Răzvan Cuc állt, akit 2019-ben újra kineveztek, és jelenleg is ő a tárcavezető. Cuc vezette be a diákok számára az ingyenes vasúti utazást, ő nyitotta meg a közlekedést Szálva és Óradna között, és mostani, második mandátuma idején írták alá a szerződést a Mogoșoaia és Balotești közötti vasútvonal megduplázásáról.